„Francis Bacon (filozófus)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 85.90.163.216 (vita) szerkesztéséről Dexbot szerkesztésére |
|||
84. sor:
Bacon korszakalkotó lépése a gyakorlat jelentőségének felismerése. A tudomány ugyanis, Bacon szemében, kizárólag gyakorlati célú: az ember hatalmát szolgálja. (''Tantum possumus, quantum scimus.'') Nem elégszik azonban meg a közvetlenül "hasznot hozó" kísérletekkel, hanem a "megvilágosító kísérletektől" várja a tudomány haladását, céljának azonban a hasznosságot tartja, az alkalmazható tudományt.
Rendkívüli érdeme, hogy ösztönzően hatott mások gondolkodására: a londoni Royal Society alapítói 1662-ben őt tekintették mintaképüknek. A francia enciklopédisták neki ajánlják művüket: "legtöbb hálával Bacon kancellárnak tartozunk, aki a tudományok és mesterségek általános lexikonjának eszméjét fölvetette" — írta Diderot. Mindazonáltal - minden érdeme mellett - Bacon teljesen elmaradt kora tudományától: visszautasította Kopernikusz nézeteit és nem tudott Keplerről, lebecsülte Gilbertet és nem értette meg Galileit. Módszerét nem használja a tudomány, ugyanakkor az általa bírált hipotézisalkotás nélkül nem ért volna el eredményt a későbbi korok számos nagy elméje, mint Darwin vagy Einstein. <ref name="Nyíri"/>
== Főbb művei ==
| |||