„De Gerando Antonina” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
Szülei [[De Gerando Ágost|Auguste De Gerando]] és gróf Teleki Emma ([[Teleki Blanka]] nővére) voltak. Egy éves korában került Magyarországra, ahol Teleki Blankától tanulta a magyar nyelvet. Édesapja halála után a család visszatért Párizsba, így Antonina itt végezte tanulmányait. Többek között [[Irinyi Dániel]] tanítványa volt. 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett. Amellett, hogy mindkét szülője anyanyelvén beszélt, tudott németül és latinul is. 1865-ben és 1867-ben rövid időre Magyarországra látogatott, majd 1872-ben végképp itt telepedett le. Előbb Budapesten a [[Veres Pálné]]-féle Nőegylet intézetében és a kézimunka-ipariskolában tanított, majd 1876-tól magántanfolyamokat tartott.
 
1880-ban Kolozsvár városa meghívta az újonnan alapított kolozsvári felsőbb leányiskola igazgatójának, ahol 12-18 éves lányokat tanítottak. A eredetileg négy osztályos iskola a [[Magyar utca (Kolozsvár)|Magyar utca]] 17. szám alatt kapott helyet, 1893-tól hat osztályosra bővült, és több mint háromszáz tanulója volt. 1901. szeptemberre készült el az iskola új épülete a [[Sétatér (Kolozsvár)|Sétatér]] mellett. 1885-ben [[Szabadka|Szabadkára]] is hívták iskolaigazgatónak, de nem akarta elhagyni az iskolát és a várost. Huszonöt éven át vezette az iskolát, melletterészt tankönyveketvett ésa pedagógiaiPestalozzi értekezéseketTársaság írtmunkájában, részt1889-től vetttagja volt az [[Erdélyi Múzeum-Egylet]] bölcselet-, nyelv- és történettudományi
szakosztályának, elnöke a PestalozziKolozsvári TársaságÁllatvédő munkájábanEgyesületnek. Tankönyveket és pedagógiai értekezéseket írt, munkatársa volt a ''[[Nemzeti Nőnevelés]]'' című pedagógiai szaklapnak, számos művet fordított. 1891-ben lemondott tisztségéről, hogy beteg édesanyját tudja ápolni, de helyette egy év szabadságot engedélyeztek neki, és édesanyja halála után folytatta a tanítást.
 
Sírja a [[házsongárdi temető]]ben található.
66 ⟶ 67 sor:
 
== Források ==
* {{CitPer | tit = A Kolozsvári Állatvédő Egyesület évi közgyűlése | per = Állatvédelem | ann = 1911 | tom = 8 | fasc = | url = http://epa.oszk.hu/02200/02224/00091/pdf/allatvedelem_1911_07.pdf}}
* {{CitLib | capaut = De Gerando Antonina | cap = Búcsú, Kolozsvárhoz! | tit = Kincses Kolozsvár II. | ass = Szerk. Bálint István János | loc = Budapest | red = Magvető | ann = 1987 | ser = Magyar Hírmondó | isbn = 963 14 0950 3}}
* {{CitPer | tit = Értesítő | per = Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának Kiadványai | tom = 5 | ann = 1888 | fasc = 3 | url = http://epa.oszk.hu/01900/01921/00019/pdf/ebm_1888_03_258.pdf}}
*{{CitLib | aut = [[Gaal György (irodalomtörténész)|Gaal György]] | tit = Tört kövön és porlandó kereszten | subtit = Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben | loc = Kolozsvár | red = Stúdium | ann = 1997 | 102–103 | isbn = 973 9258 21 2}}
*{{GaalMagyar}}