„Magyar Kurír (1911–)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a zöld kékítése
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
21. sor:
 
=== Magyar Kurír (1911- ) ===
1911. szeptember 11-én a Katolikus Sajtó Egyesület és a [[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia|Magyar Katolikus Püspöki Kar]] anyagi támogatásával elindították a Magyar Kurírt, mint a magyar katolikus egyház félhivatalos lapját. Ezután a Katholikus Tudósító utoljára már csak a Magyar Kurír melléklapjaként jelent meg 1911. november 13-14-én. Az egyház hivatalos közleményeit a Magyar Kurírban hozta nyilvánosságra, innen a „félhivatalos” jelző: azt jelenti, hogy nem minden közlemény tekinthető hivatalos egyházi közleménynek, de lapjain jelennek meg azok is.
 
A lap 1911 óta folyamatosan megjelenik. Még a kommunista diktatúra alatt, 1945-től sem szűnt meg, egy nagyon erős cenzúrával tovább tudott működni. Ennek oka, hogy a kommunista rendszer egyházpolitikiai meggondolásból ragaszkodott megjelenéséhez, de az állami információs monopólium lehetetlenné tette valódi hírügynökségi munkáját. E helyzetből bizonyos fokig a [[Második vatikáni zsinat]] idején, 1961-651961–65-ben tudott kilépni. Az 1970-es években (a szocialista országok között egyedül Magyarországon) az [[Állami Egyházügyi Hivatal]] engedélyezte, hogy a lap a külföldi katolikus hírügynökségek és lapok anyagán kívül a [[Vatikáni Rádió]] magyar adásainak híranyagából is közöljön. Az 1989-es [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után a diktatúra és így a cenzúra megszűnésével a korlátozások is megszűntek.
 
A 2000-es évek elején nem tudtákbírták anyagilag fedezni megfelelően a drága előállítási költségeket, csak naponta két oldalt tudtak kiadni, így a lap szinte csak az előfizetőkhöz szólt. Nagyobb olvasóközönséget azért se tudott megszólítani, mivel az anyagi megszorítások miatt az [[papírméret|A4]]-es]] oldalakon már kép sem jelent meg, nem volt látványos és vonzó. Az olvasótábor leszűkült a sajtóban dolgozókra, akik átvettek híreket, illetve a papokra, akik főként a [[pápa (egyházfő)|pápai]] megnyilatkozások közlése miattközléséért fizettek elő a lapra. A hatékonyság javítása és a szélesebb tömegek megszólítása érdekében 2005-ben a [[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]] elhatározta, hogy internetes lappá alakítja át a Magyar Kurírt. Így 2005. május 15-én (pünkösd vasárnap) új formában, bővebb tartalommal elindult az internetes hírportál. Ezzel a Magyar Kurír az első volt a katolikus nyomtatott sajtótermékek között Európában, amelyikamelyek online felületre váltottváltottak. 2010. december 1-jén megújult a hírportál: a megújított színvilág, rovatszerkezet, arculat mellett hang- és videoanyagokkal bővítették a Magyar Kurírt.
 
A katolikus Magyar Kurír nem kereskedelmi médium, ezért híreiért nem tud és nem is akar pénz kérni. Feladata hírek, információk közlése az egyetemes (és ezen belül a magyar) egyház életéről. Ezért a portálon kiemelt helyet kapnak a naponta többször frissített hírek. A külföldi hírek forrásai olasz, angol, német nyelvű katolikus hírportálok és lapok. A magyar egyház hírei a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtószolgálatának, valamint az egyházmegyék sajtómunkatársainak tájékoztatása, illetve a Magyar Kurír szerkesztőségének munkatársai által készített tudósítások alapján kerülnekjelennek szerkesztésre és megjelentetésremeg. A híreket kiegészítő, a tájékozódást segítő ismereteket, információkat a lap rovatai nyújtanak (Háttér, Megkérdeztük, Dokumentumok, Vélemények, Bemutatjuk).
 
== Források ==