„Csoszon történelme” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
88. sor:
{{bővebben|Francia hadjárat Korea ellen|General Sherman-incidens}}
[[File:FranceGanghwa.jpg|thumb|250px|A francia flotta 1866-ban [[Kanghvado|{{koreai|Ganghwa|Kanghva}}]] szigeténél]]
Amikor a 19. század közepén az [[Orosz Birodalom|oroszok]] egyre nagyobb nyomást gyakoroltak {{koreai|Joseon|Csoszon}}ra a kereskedelem megnyitásáért, a koreai katolikusok azt javasolták a [[Hungszon nagyherceg|Nagyhercegneknagyhercegnek]], hogy hívjon francia segítséget; remélték, hogy francia közbenjárásra a katolicizmust legalizálni tudják. Ez azonban nem sikerült, és a régens politikáját egyébként is ellenző konfuciánusok nyomására 1866-ban újabb véres leszámolást hajtottak végre, melyben mintegy 8000 keresztény koreait öltek meg, valamint számos francia egyházi személyt, köztük [[Siméon-François Berneux]] püspököt. Az egyik elmenekült pap értesítette a Kínába delegált francia követet a mészárlásokról. 1866 szeptemberében a francia kormány [[Pierre-Gustave Roze]] admirálist küldte Korea ellen. A hadművelet két hónapig tartott, komoly károkat okozott, de a franciáknak nem sikerült a fővárosig eljutni, így visszavonultak.{{refhely|Nahm|147–148. o.}}
 
Még 1866 nyarán történt egy másik incidens, aminek később komoly következményei lettek. Egy fegyverekkel felszerelt amerikai kereskedőhajó, a ''General Sherman'' Kínából Koreába indult, [[Phenjan]] közelében azonban megfeneklett. A parancsnok megengedte a legénységnek, hogy lopjanak a helybéliektől, asszonyokat hurcoltak a fedélzetre és keresztény hitre próbálták téríteni a lakosokat. A feldühödött koreaiak felégették a hajót és mindenkit megöltek rajta, két amerikai és egy brit állampolgárt is. Válaszul az amerikaiak 1871-ben hadjáratot indítottak, [[Kanghvado|{{koreai|Ganghwa|Kanghva}}]] szigeténél mintegy 350 koreai katonával végeztek, majd megpróbáltak felhajózni a [[Han folyó (Korea)|Han folyón]] [[Szöul]]ba, azonban kemény ellenállásba ütköztek és három hét után visszavonulót fújtak. A két kudarcba fulladt külföldi hadjárat azt a hamis reményt táplálta a koreai vezetésben, hogy {{koreai|Joseon|Csoszon}} képes megvédeni magát a külföldiekkel szemben.{{refhely|Nahm|148–150. o.}}