Főmenü megnyitása

Módosítások

a
A kanton szerveződése felé vezetó út első lépéseként Isten Háza és a Tíz Törvényszék 1450-ben szövetségre léptek, amihez a Szürke Liga 1470-ben csatlakozott. 1496-ban a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] megszerezték a Toggenburgok birtokainak tulajdonjogát, és ekkor a ligák csatlakoztak [[Svájci Konföderáció|Svájci Konföderációhoz]]. A három évvel később kitörő háborúban a Habsburgok vereséget szenvedtek, a ligák területét pedig különálló kantonként ismerték el a konföderáción belül. A churi püspök törvénykezési jogát 1526-ban számolták fel véglegesen.
 
[[Fájl:Georg Jenatsch.jpg|260px180px|bélyegkép|bal|Jörg Jenatsch]]
 
1618 és 1639 között, a [[harmincéves háború]] idején a kanton a szembenálló protestáns és katolikus frakciók csataterévé vált. Előbbieket Franciaország ás Velence, utóbbiakat Ausztria támogatta, így próbálva megszerezni a felügyeletet az alpesi hágók fölött. 1618-ban a fiatal és radikális [[Jörg Jenatsch]] lett a habsburgellenes párt feje, aki saját maga felügyelte, ahogyan Nicola Rusca főesperest halálra kínozták. Válaszul a katolikus Planta-családbeli Giacomo Robustelli hadsereget gyűjtött és fellázadt. 1620. július 18-án a lázadók bevonultak Tiranóba és öldökölni kezdték a protestánsokat. Négy nap alatt végigvonultak [[Valtellina]] völgyén és 5-600 protestánst hánytak kardélre. A többiek elmenekültek és a völgy kikerült Három Liga befolyása alól.
1623-ban a Ligák szövetségre léptek a franciákkal és Velencével. 1627-ben a monzoni békében a franciák és a spanyolok megállapodtak, hogy Valtellina politikai és vallási függetlenséget kap. A segítséget nyújtottak a Ligának, hogy kiűzzék a spanyol katonákat, de [[Armand Jean du Plessis de Richelieu|Richelieu]] nem ezután adta vissza a völgyet és nem tette kötelezővé a protestáns vallást. Ezért Jenatsch 1635-ben áttért katolikusnak és zsoldosvezérként felajánlotta szolgálatait a Habsburgoknak. A franciák erre harc nélkül visszavonultak. 1639. január 24-én egy farsangi mulatságban Jürg Jenatschot megölte egy medvének öltözött ismeretlen. Lehetséges, hogy Pompeius Planta fia volt a gyilkos, a legenda szerint ugyanazzal a fejszével ölte meg, amivel Jenatsch meggyilkolta Pompeiust. 1639-ben a Liga megállapodott a Habsburgokkal, hogy Valtellina visszatér az ő felügyeletük alá, de a lakosoknak megengedett a katolikus vallás szabad gyakorlása. 1649-ben és 1652-ben Ausztria visszaadta a korábban elvett Müstair és Alsó-Engadine völgyeket is.
 
1798-ben Graubünden területe a [[Helvét Köztársaság]] Raetia kantonjához került, de alig öt évvel később a [[Napóleon]] által létrehozott új Svájci Konföderáció keretén belül újra független kanton lett. Graubünden jelenlegi alkotmányát 1892-ben írták, bár az idők során mintegy harmincszor változtattak rajta. Graubünden mai címerét 1933-ban hozták létre a három liga jelképének kombinálásával.
 
==Politikai rendszer==