„Pest (történelmi település)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
ez a térkép nem arról szól
Hello world (vitalap | szerkesztései)
86. sor:
Az ikervárosok, Buda és Pest egyesítése már az [[1830-as évek]]ben beszédtéma volt.
[[Széchenyi István]] már a [[Széchenyi lánchíd|Lánchíd]] építésével is ezt a célt szorgalmazta. 1831-ben, a Világ című művében egy angol személy levéltöredékeként tette közzé nézeteit:
[[Kép:Pest térképe 1758.jpg|bélyegkép|290px|Egy 1830-ban kiadott Pest térkép a város 1758-as állapotáról. A városfal külső oldalán, a városfal árkán kívül haladt az az országút, melynek nyomvonalát követi az 1880-ra elkészült mai Kiskörút. <ref>[http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2014/07/elhagyott-duna-medret-rejthet-pesti.html Elhagyott Duna-medret rejthet a pesti Kiskörút], dunaiszigetek.blogspot.hu</ref><ref>[http://epa.oszk.hu/02000/02007/00024/pdf/EPA2007_bp_regisegei_24_1_1976_349-368.pdf Csorba Csaba: Pest városfalának vázlatos története], epa.oszk.hu</ref> <ref>[http://epa.oszk.hu/02100/02120/00022/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_22_483.pdf Gál Éva: Pest város 1758. évi térképe], epa.oszk.hu</ref>]]
{{idézet2|''Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni, amely kevés év, sőt hónap múlva olyan megszokottan s könnyen hangoznék, mint Bukarest, s így a két város egyesülne, amely most nem a legjobb szemmel nézi egymást. Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva! Kivált, ha az országgyűlés is nem Pozsonyban, nem a határszéleken és oly távol Erdélytől, hanem az ország szívében tartatnék… Egy fővárosnak kellene ezeknek lenni, nem kettőnek; egy és nem megosztó, ellentmondó szívnek.''|[[Széchenyi István]]: Világ, 1831}}
[[Arany János]] [[1846]]-ban már ezt írta a [[Toldi]] kilencedik énekében: „''Budapest városát sok ezeren lakják.''” <ref>[http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/tkilence.htm Toldi, 9. ének]</ref> Az egyesítés előtt vita tárgyává vált az új magyar főváros neve. A több nyelvet ismerő Széchenyit zavarta a Pest elnevezés, mivel a német „kártevő” (''pest'') és a „dögmirigy” (''peste'') szót, de a „Buda is, Pest is” szóösszetétel révén a „pestis” szó is kellemetlen volt számára. Ezért több név variációt is felvetett, végül a „Bájkert”, „Dunagyöngye”, „Etelvár” és „Hunvár” variáns után a „Honderű” városnév elnevezés mellett érvelt. A „legnagyobb magyar” azonban a negyvenes évek elején elállt kedvenc névötletétől, mert felhívták a figyelmét arra, hogy a Honderű név francia jelentése ''honte+rues'' a szégyen+utcák szavak összetétele. Amikor a leginkább elfogadott Pest-Buda nevet összefoglaló névként a térképekre nyomták volna, a Pest betűi a Duna budai, a Buda felirat pedig a pesti oldalára estek volna, ezért egyre inkább elfogadottá vált, hogy az ország szivének elnevezése Pest, Buda, Óbuda és a Margit-sziget fővárossá egyesítése után, Budapest legyen. <ref>[http://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/05/belivek_6-9.pdf Hegedűs Sándor: A neve legyen Budapest!], nemzetisegek.hu</ref> Végül 1873-ban egyesítették az 54 ezer lakosú Budát, a 200 ezer lakosú Pestet és a 16 ezer lakosú Ó-Buda mezővárost, ekkor vált hivatalossá a ma is használatos Budapest név.