„Coober Pedy” változatai közötti eltérés

a
[[fájl:Coober Pedy Mines Australia.jpg|bélyegkép|bányagödrök meddőhányói]]
1915 januárjában három férfi, valamint az egyikük 14 éves fia, William Hutchison, a mai várostól délre [[arany]]at kerestek a környéken, de semmit sem találtak. Február elsején egy táborozáskor William elindult vizet keresni, ekkor néhány apró opáldarabkát talált a földön. Egy hét keresés után egy komolyabb [[opál]]darabot találták. 1916-ban kitört az opálláz.
Hamarosan bányaüregek ezrei lepték el az opálmezőt. A felszínen minden egyes bányásznak mindössze 15,3 négyzetméternyi területet engedélyeztek, mára kb. 250000 üreg van. Az akkoriban Stuart Range Opal Field nevű hely egy [[vadnyugat]]i város képét nyújtotta azokban az években. 1946-ban újabb opálláz tört ki, amikor egy aboriginal nő egy hatalmas opált talált. Az 1960-as években európai bevándorlók érkeztek, opálbányászattal szerencsét próbálni. A mindössze kb. 2000 lakosú város még napjainkban is a világ egyik legnagyobbblegnagyobb opáltermelője.
 
== Élet Coober Pedyben ==
A város gazdaságát az opálbányászat és a turizmus jelenti. Az opálbányászat egy igen nehéz és veszélyes munka, robbantásokkal, majd egész napi föld alatti csákányozással, lapátolással jár. Nagy cégek nagy bányái mellett a hagyományos aranyásáshoz hasonlóan, függetlenül is végzik. Úgy tartják, Coober Pedy a lakók életmódja miatt egy kemény város, ám amióta a turizmus felfedezte magának, ez sokat változott.
 
A nyáron elviselhetetlen meleg miatt általánossá vált a föld alatti élet. Ennek ötlete az első világháború földalatti bunkerjeiből hazatért katonáktól származott, akik hamar felismerték, hogy az ilyen ház megvéd az elviselhetetlen nyári melegtől, valamint az igen hideg éjszakáktól is. Mára a város lakosságának a fele ilyen, ''dugouts'' nevű föld alatti házakban él, melyeket főleg a kisebb dombocskák oldalába vájtak. Az olykor igen tágas lakások állandó hőmérsékletet és meglepő komfortot biztosítanak a lakóknak. A városnak a föld alatti lakóházakon kívül föld alatti szállodája és több templomjatemploma is van.
 
A város nincs összeköttetésben az országos elektromos hálózattal. Áramellátását Ausztrália legnagyobb dieselgenerátora, valamint egy szélerőmű biztosítja. A vizet 24 kilométer távolságból, egy földalatti forrásból, földalatti vezetéken pumpálják. Minősége kiváló, de igen drága.
Turisták számára meghatározott helyeken engedélyezett a nem iparszerű, kézzel való opálkeresés. Lapát, vagy más eszköz használatánál viszont engedélyt kell kérni. A város egyik érdekessége a ''Umoona Opal Mine & Museum'', mely egy felhagyott opálbányában létesült. A földalatti múzeumban bemutatják az opálbányászat történetét, vezetések, aboriginal művészettel foglalkozó kiállítóterem, műalkotásokat és opál cikkeket árusító bolt is van. A másik múzeum egy elfeledett, majd véletlenül újra megtalált régi bányában van, ez az Old Timer's Mine. A városban nyár végén tartják meg az opálfesztivált.
 
A város egyik közismert lakója volt Crocodile Harry. Valószínűleg Litvániából érkezett, eredeti neve Arvid von Blumental báró, sosem tanult meg tökéletesen angolul. Fiatalabb korában krokodilvadász volt, majd a városban telepedett le, ahol alternatív művészettel és különféle tárgyak gyüjtésévelgyűjtésével foglalkozott. Különleges, sziklába vájt házában forgatták a [[Mad Max 3|Mad Max - Az Igazság Csarnokán innen és túl]] című film Jedediah, a pilóta barlangjának jelenetét. Háza mára múzeum. Crocodile Harry háza és a vele készült interjú látható [[Olivia Newton-John]] [[Olivia Down Under]] című zenés, országjáró videokazettáján. A város egyik érdekessége a kengurárvaházkenguruárvaház (Josephine's Gallery & Kangaroo Orphanage).
 
A város számtalan földalatti látványossága közé tartozik a földalatti ''Desert Cave, Gallery & The Levels "underground" Bar'' galéria és bár, több templom, egy megtekinthető működő bánya, üzletek, galériák.