„Ulcinj” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
80. sor:
== Története ==
Ulcinjt az időszámítás előtti századokban [[kolkhisz]]i [[görögök]] alapították. A görög alapítású várost azonban a 444. évi [[földrengés]] idején a tenger hullámai nyelték el. A mai város a [[bizánc]]i időkben épült. A [[Nemanjidák]], később a zetai (Crna Gora-i) Balsicok, majd a [[Velencei Köztársaság|velenceiek]] és a [[Oszmán Birodalom|törökök]] uralma után [[1878]]-ban került [[Montenegró]]hoz. [[1571]]-től kezdve Ulcinj a törökök által idetelepített algíri [[kalóz]]októl az Adria legrettegettebb kalózfészke volt, a híres [[Ulus Ali]] vezérletével, aki 600 fős kalózcsapatával pusztította az Adria partjait. Zsákmánnyal, rabszolgákkal megrakott hajói ide futottak be, akiket az itteni rabszolgapiacon adtak el. A kalózközpont bevehetetlenségét az is bizonyítja, hogy még [[Velencei
A város keleti kevert népességű lakói teszik színessé, hangulatossá a város forgatagát. A lakosság 73%-a [[albánok|albán]], alig több mint 10%-a [[montenegróiak|montenegrói]], de élnek itt [[törökök]] is, sőt sokáig kisebb néger kolónia is élt itt, akik nem rabszolgaként kerültek ide, hanem a hagyomány szerint még a [[19. század]]ban [[Selim Surle]] ulcinji hajóskapitány telepítette le őket a városba. A régi kalózvárnak mára csak a romjai maradtak, a kikötő fölötti magaslaton meredezve. Falait az [[1878]]. évi felszabadító harcok során rombolták le. A környék magyar vonatkozású érdekessége az egykori [[rabszolga]]vásáráról híres Ulcinj mellett fekvő kicsi [[Madzari]] (Magyarok) nevű falucska, amelyet talán még a török időkben [[Magyarország]]ról elhurcolt egykori magyarok leszármazottai laknak.
| |||