„I. Kilidzs Arszlán rúmi szultán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Fixed grammar Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés |
||
8. sor:
Amikor a [[Remete Péter]] és [[Walter Sans-Avoir]] keresztes hadai Niceát elérték, Kilidzs Arszlán fáradhatatlanul küzdve, s a város polgáraival összefogva visszafoglalta a várost. Mintegy 20.000 keresztes harcos pusztult el e küzdelemben, a megmaradtakat pedig rabszolgaként adták el. Ennek a váratlan és könnyű győzelemnek a hatására a keresztesek – fő haderejük későbbi Kis-Ázsiába érkezéséig – jelentősebb veszélyeztetést nem jelentettek a szeldzsuk birodalomra.
Ezért I. Kilidzs Arszlán ekkor a kelet-anatóliai [[Dánismandidák]] birodalmára csapott le, ahol [[Dánismand Gází]] volt hatalmon. Mivel Kildzs Arszlán keleten volt elfoglalva, az első keresztesek háború megérkező fő hadereje 1097. májusában megostromolta Nikaiát. Ő visszasietett a fővároshoz, azonban a keresztes lovagok észrevéve ezt, bekerítették csapatait és a következő május 21-i csatában le is győzték. Ezért a város és környéke visszakerült a Bizánci Birodalomhoz. A csatavesztés következményeként
Mivel a keresztes hadak Anatóliában tovább folytatták előrenyomulásukat, I. Kilidzs Arszlán június 29-én Dorülaionnál kelepcébe csalta őket. Mivel azonban íjászainak erőteljes csapásaival sem tudta áttörni a keresztesek védelmi vonalait, [[I. Bohemund antiochiai fejedelem|Tarantói Bohemund]] vezetésével a keresztes lovagok egy csoportjának július 1-jén sikerült a törökök táborát elfoglalni ([[Dorylaeumi csata (1097)|dorylaeumi csata]], 1097). A szultán visszavonult és a kereszteseket tovább nem zaklatta. Megelégedett csupán azzal, hogy a keresztesek vonulási útjai mentén a termést és a vízvételezési lehetőségeket megsemmisítette, tönkretette.
| |||