„Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné” változatai közötti eltérés

link jav.
a (Bot: 12 interwiki link migrálva a Wikidata d:q186549 adatába)
(link jav.)
| halál helye ={{Német Birodalom}}, [[Schwerin]]
| halál dátuma =[[1892]]. [[április 21.]] {{életkor-holt|1803|2|23|1892|4|21}}
| házastárs =[[Pál Frigyes mecklenburgimecklenburg-schwerini nagyherceg]]
| gyermekei =[[II. Frigyes Ferenc mecklenburgimecklenburg-schwerini nagyherceg|Frigyes Ferenc]]<br />Lujza<br />Vilmos
| szülei =[[III. Frigyes Vilmos porosz király]]<br />[[Mecklenburgi Lujza porosz királyné|Lujza mecklenburg–strelitzi hercegnő]]
}}
Alexandrina porosz királyi hercegnő [[1803]]. [[február 23.|február 23-án]] jött világra a [[berlin]]i királyi palotában [[III. Frigyes Vilmos porosz király]] (1770–1840) és [[Mecklenburgi Lujza porosz királyné|Lujza mecklenburg–strelitzi hercegnő]] (1776–1810) hetedik gyermekeként, egyben negyedik leányaként. A család tíz gyermekéből három kiskorában elhalálozott, nem érték meg a felnőttkort. Alexandrina hercegnő keresztnevét egyik keresztapja, [[I. Sándor orosz cár]] után kapta. Édesanyja korai halála után a hercegnő egy életen át tartó szoros, meghitt kapcsolatba került testvéreivel és édesapjával.<ref name="hivéletrajz"/>
 
A fiatal hercegnő kezét először [[I. Oszkár svéd király|Oszkár svéd trónörökös]] kérte meg, a berlini udvar azonban politikai megfontolásból visszautasította az ajánlatot. Ezek után a porosz királyi hercegnő [[Pál Frigyes mecklenburgimecklenburg-schwerini nagyherceg|Pál Frigyes mecklenburgi trónörökös herceg]] (1800–1842) leánykérését fogadta el. A nagyherceg apai ágon a mecklenburgi uralkodócsalád schwerini ágából, anyai ágon az [[Romanov-ház|orosz cári családból]] származott. A menyegzőt [[1822]]. [[május 25.|május 25-én]] tartották a berlini királyi palotában. Az ifjú házasok a [[ludwigslust]]i palotába költöztek be; Pál Frigyes trónra lépése után a [[schwerin]]i nagyhercegi rezidencia lett állandó otthonuk. Alexandrina hercegnő házassága a kezdetektől fogva boldogtalan volt – köztudott ténynek számított, hogy egyik fél sem mutatott hajlandóságot a másik iránt,<ref>{{cite book |last= Varnhagen von Ense |first= Karl August |authorlink= Karl August Varnhagen von Ense |title= Blätter aus der preussischen Geschichte |origyear= 1819–1830 |edition= 2. |year= 1868–1869 |publisher= F. A. Brockhaus |language= német |pages= 126 |chapter= 2. kötet |quote = Vermählung der Prinzessin Alexandrine. Geringer Antheil im Volke, auch deswegen gering, weil bekannt ist, daß keine wahre Neigung im Spiel. }}</ref> a katonás természetű mecklenburgi nagyherceg kevés időt szentelt feleségének és gyermekeinek. Pál Frigyes mecklenburgi nagyherceg és Alexandrina porosz királyi hercegnő kapcsolatából három gyermek született:
* [[II. Frigyes Ferenc mecklenburgimecklenburg-schwerini nagyherceg|Frigyes Ferenc]] (1823–1883), később Mecklenburg nagyhercege
* Lujza (1824–1859), férje herceg Hugo zu Windisch-Grätz
* Vilmos (1827–1879), felesége [[Alexandrina porosz hercegnő (1842–1906)|Alexandrina porosz hercegnő]].
 
Alexandrina mecklenburgi nagyhercegnére unokája, [[Cecília mecklenburg–schwerini hercegnő|Cecília porosz trónörökösné]] így emlékezett vissza: „vidám természete volt, mindent derűsen szemlélt és utolsó napjaiban sem feledkezett el a nevetésről. Természetes értelme jó emberismerettel párosult, rendelkezett a szellemes szórakoztatás képességével.”<ref>{{cite book |last= von Preußen |first= Cecilie |authorlink= Cecília mecklenburg–schwerini hercegnő |title= Erinnerungen |date= 2001-04-01 |publisher= Koehler & Amelang Verlag |location= Berlin, München |language= német |id= ISBN 9783733803049 |pages= 16 }}</ref> Nagyhercegnéként a porosz királyi hercegnő három karitatív, illetve gyermekek oktatásával foglalkozó intézményt is alapított.<ref name="hivéletrajz">{{hiv-web |url= http://www.preussen.de/de/geschichte/1797_friedrich_wilhelm_iii./kinder/alexandrine.html |cím= Alexandrina porosz királyi hercegnő életrajza |szerző= Mathias Schott |elérés= 2011-01-24 |munka= Preussen.de |nyelv= német }}</ref> Ezek közül az [[1829]]-ben létrehozott, az első mecklenburgi óvodaként számon tartott ''Alexandrinenstift'' maradt fenn a legtovább.
[[Fájl:Altes Palais.jpg|bélyegkép|balra|200px|Schwerini Régi palotá]]
 
Férje halálát követően az özvegy nagyhercegné a [[heiligendammBad Doberan|heiligendammi]]i Alexandrinen-Cottage-ban és a schwerini Régi palotában élt. Fiára jelentős befolyást gyakorolt, beleszólással bírt a politikai életbe.<ref>{{cite book |last= Krüger |first= Renate |title= Mecklenburg, Wege eines Landes |origdate= |origyear= |origmonth= |url= http://books.google.hu/books?id=Cx7HqrN1bdgC&printsec=frontcover&dq=Renate+Kr%C3%BCger:+Mecklenburg,+Wege+eines+Landes&source=bl&ots=nN9xBDMeDb&sig=iDBSxGtl2I8IRdOr1KDl4l4I3JM&hl=hu&ei=dIw9TdLcFc7wsgaGgtXzBg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBcQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false |format= HTML |accessdate= 2011-01-24 |year= 2007 |publisher= Godewind Verlag |location= |language= német |id= ISBN 393919803X |pages= 110 }}</ref> Alexandrina porosz királyi hercegnő, mecklenburgi nagyhercegné [[1892]]. [[április 21.|április 21-én]] hunyt el a mecklenburgi fővárosban. Férje oldalára temették el a schwerini székesegyházban. Emlékére szobrot állíttattak, melynek elkészítésével Hugo Berwald szobrászt bízták meg.<ref name="hivéletrajz"/>
 
== Leszármazása ==
|4= 4. [[II. Frigyes Vilmos porosz király]]
|5= 5. [[Hesseni Friderika Lujza porosz királyné|Friderika Lujza hessen–darmstadti hercegnő]]
|6= 6. [[II. Károly mecklenburgimecklenburg-strelitzi nagyherceg]]
|7= 7. Friderika Karolina hessen–darmstadti hercegnő
|8= 8. [[Ágost Vilmos porosz királyi herceg (1722–1758)|Ágost Vilmos porosz királyi herceg]]