„Marcel Pagnol” változatai közötti eltérés

Pagnol filmrendezői pályafutása az 1930-as években teljesedett ki. Filmjeit elsősorban színházi előadásokhoz és dramaturgiához szokott művészi látásmódja, a narratíva túlsúlya és a képi dramaturgia kiegészítő szerepe határozta meg. Filmkészítéskor általában is nehezen szabadult a színház élményétől: a Marseille-trilógia darabjaiban például ugyanazok játszották a szerepeket, akik már színpadon is sikerre vitték a műveket (Marius – [[Pierre Fresnay]], Fanny – [[Orane Demazis]], César – [[Raimu]]). Előszeretettel alkalmazta filmre a szintén provence-i [[Jean Giono]] hasonló ihletésű írásait (''Jofroi,'' [[1933]]; ''Angèle,'' [[1934]]; ''Regain,'' [[1937]]; ''La[[A femmepék du boulangerfelesége]] / A(La pékfemme felesége,du boulanger)'' [[1938]]). A kor legkiválóbb francia komikusaival forgatott, együtt dolgozott a már említett Fresnay és Raimu mellett [[Louis Jouvet]]-val és [[Fernandel]]lel is. A francia hangosfilm-rendezők közül ő hagyta el elsőként a stúdiók falait, és valódi – többnyire provence-i – helyszíneken forgatott.

* ''[[A pék felesége]] (La femme du boulanger),'' 1938, Jean Giono írása alapján, Magyarországon ''A pék felesége''