„Részvénytársaságok Magyarországon” változatai közötti eltérés

A '''részvénytársaság''', röviden '''rt.''' egy tőkeegyesítő [[Gazdasági társaság|társaság]], alapítható és működtethető ''zártkörben'' és ''nyilvánosan''. A hitelezőkkel szemben a részvénytársaság részvényeseinek nem áll fenn felelőssége ellentétben például a [[közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság beltagjával]], ezért csak jelentős [[alaptőke|alaptőkéalaptőkével]]vel alapítható. A részvénytársaságnak rendelkeznie kell egy bizonyos, a törvényben meghatározott mértékű alaptőkével, amely valójában az összes részvény névértékének összege. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje ([[2007]]. [[szeptember 1.|szeptember 1]]-je óta) nem lehet kevesebb '''5 millió''' forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb '''20 millió''' forintnál.

Az első 1945 utáni hazai klasszikus részvénytársaság a miskolci Dr. [[Csomai Zoltán]] fémjelezte IC(P) Rt. volt. 1987-ben még az érvényben lévő 1875-ös kereskedelmi törvény alapján jegyezték be. Dr. Csomai Zoltán néhány hónap alatt 54 részvényest toborzott köztük – bankokat, állami válallatokatvállalatokat, egyetemeket – , és létrehozta az akkori néven ÉszakmagyarországiÉszak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaságot. Az akkor beindult vállalkozás – Miskolcon, Budapesten, Pécsett, Szegeden, Győrben – az egész országra kiterjedő vállalkozói kultúrát hozott létre, és olyan sikeres embereket vetett a felszínre, akik ma az ország menedzseri rétegeihez tartoznak. Az 1991-es esztendő volt a cég csúcséve, amikor az általa vezetett cég nettó árbevétele meghaladta a 2 milliárd forintot, a pénzpiaci kihelyezések pedig a 32,5 milliárdot. Aztán az 1992-es évben partnereik fizetésképtelensége miatt hiteleket kellett felvenniük, de ezeket határidőre visszafizették.<ref>Forrás: László Ágnes – Arcképcsarnok 1994</ref>

A zártkörűen működő részvénytársaság, röviden zrt. a cégek azon formája, amely részvénytársaság ugyan, de a részvényesek köre zárt mind az alapítás, mind a működés során, a részvények nem kerülhetnek nyilvános forgalomba. Magyarul, sem [[Tőzsdetőzsde|tőzsdén]], sem más szabályozott piacon nem lehet az ilyen részvényeket megvenni, csak a részvényesi körbe tartozóktól. A zrt. alapszabályában meghatározható például az, hogy a részvények kiknek adhatók el, vagy hogy a részvényeseknek elővásárlási joguk van kívülálló harmadik személyekkel szemben. A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya széleskörűen korlátozhatja a részvények átruházását. Ez a társasági forma főleg a kisebb cégekre jellemző, illetve a nagy [[multinacionális]] cégek országos leányvállalataira, ahol nem szeretnék még azt sem, ha a részvényesi kör egy kis része cserélődne bizonyos időközönként. A részvénytársaság elnevezésének tükröznie kell működési formáját.

(5) Öröklés esetén az (4) bekezdésben meghatározott hathónaposhat hónapos határidő

A nyilvánosan működő részvénytársaság, röviden '''nyrt'''., olyan cég, amelynek részvényei (egészben vagy részben) az [[értékpapír]]okra vonatkozó szabályok betartásával, nyilvános eljárásban, részvényjegyzés útján kerülnek forgalomba. A részvény nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó köteles befektetési szolgáltatót megbízni. A nyilvános forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó köteles - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)által előzetesen jóváhagyott - kibocsátási tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt (hirdetményt) közzétenni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a részvényeket a piaci szereplőknek, vagyis a befektetőknek kínálják fel. A befektetők érdekvédelme céljából szükséges tehát a PSZÁF jóváhagyása. A hirdetményben megjelölt időben, helyen és módon bárki jegyezheti a részvényeket. A részvénytársaság elnevezése tükrözi ezt a működési formát. A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei gyakorta jegyezhetők a különböző tőzsdéken. Részvényesi körük a tőzsde alakulása folytán folyamatosan változik.