„Térképészet” változatai közötti eltérés

Ez a kor a legrégebbi időktől a [[reneszánsz]]ig tartott. <ref>[https://kutakodunk.wordpress.com/2011/02/20/terkepek-fejlodese/ Térképek fejlődése]</ref> Az eddig ismert legrégebbi, feltételezhetően térképészeti emlék egy falfestményen lévő várostérkép az anatóliai Çatal Hüyük-ben végzett ásatásoknál került elő. Készítésének idejét radiokarbon vizsgálatok alapján i. e. 6200 körülre teszik. A falfestmény ábrázolási megoldása érdekes: a város épületeit és utcáit alaprajzszerűen ábrázolja. A történelem előtti (prehisztorikus) térképek azonosítása az egyezményes jelrendszer és a feliratok hiánya miatt nehéz. Az olaszországi Val Camonica Bedolina lelőhelyén talált bronzkori sziklarajzot a régészek a környék ábrázolásának tartják.

Vitatható, hogy mit nevezhetünk az első térképnek. A [[jéna]]i egyetem gyűjteményében szereplő égetett agyagtábla is kétségkívül egyik '''legrégibbi térképészeti emlék''': a 21x18 cm nagyságú, kb. 3500 éves táblácska [[Nippur]] városát – az akkori [[suméroksumerek|sumér birodalom]] fővárosát – ábrázolja.

Az [[ókor]]i görög térképek szerkesztői már törekedtek arra, hogy geometriai módszerrel ábrázolják az akkor ismert világ egészét. Egyes szerzők a csillagászatban alkalmazott fokhálózatot a Föld ábrázolására, a geográfiára is alkalmazták. Az [[ókor]]i térképészet legfontosabb képviselője [[Ptolemaiosz Klaudiosz Ptolemaiosz]] (i. sz. 87–150) volt, akinek elsőként sikerült a Föld gömbfelületének egy darabját sík felületen leképeznie, s a ma használatos [[Vetülettan|vetület]] elődjeként szerkesztési módszereket adott a világtérkép fokhálózatának megrajzolásához. Ő volt az első, aki északot felülre tette a térképén, aminek az okáról nem maradt fenn ismeretünk. <ref>[http://index.hu/tudomany/til/2015/01/17/miert_van_eszak_a_terkep_tetejen/ Miért van észak a térkép tetején?], index.hu</ref>Az első kúpvetülete nyugatról keletre 180 fokban fedte le az ismert világot, és 10 fokonként a sarkhoz tartó hosszúsági köröket tartalmazott. Egy ívelt szélességi kör haladt keresztül Rodoszon és két másik az ismert legdélibb és legészakibb helyeken, [[Meroé]]n és [[Thule (sziget)|Thulén]] keresztül. Földrajzi könyvében világtérképen és 26 lapon ábrázolta az [[ókor]]ban ismert világot. [[Alexandria|Alexandriában]], görögül írt kézirata és térképei [[középkor]]i másolatokban maradtak fenn. Ptolemaiosz szintén készített egy vetületet, amelyen az összes hosszúsági kör ívelt volt, kivéve a középsőt, és a szélességi körök is íveltek maradtak. Ezen a vetületen megjelölte a mai [[Anglia|Angliát]], [[Skócia|Skóciát]] és Thulét északon. [[Afrika]] mint óriási kontinens jelenik meg, mely az [[Indiai-óceán]] déli felén terül el és északon csatlakozik [[Ázsia|Ázsiához]]. A térkép alapján – [[Hérodotosz]] leírásával ellentétben – Ptolemaiosz nem hitte, hogy Afrikát körbehajózták.