„Térképészet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszavontam 88.87.255.218 szerkesztését (oldid: 15109488)- másolmányok
Hello world (vitalap | szerkesztései)
19. sor:
[[Fájl:PtolemyWorldMap.jpg|balra|bélyegkép|Ptolemaiosz világtérképe]]
 
Ez a kor a legrégebbi időktől a [[reneszánsz]]ig tartott. <ref>[https://kutakodunk.wordpress.com/2011/02/20/terkepek-fejlodese/ Térképek fejlődése]</ref> Az eddig ismert legrégebbi, feltételezhetően térképészeti emlék egy falfestményen lévő várostérkép az anatóliai Çatal Hüyük-ben végzett ásatásoknál került elő. Készítésének idejét radiokarbon vizsgálatok alapján i. e. 6200 körülre teszik. A falfestmény ábrázolási megoldása érdekes: a város épületeit és utcáit alaprajzszerűen ábrázolja. A történelem előtti (prehisztorikus) térképek azonosítása az egyezményes jelrendszer és a feliratok hiánya miatt nehéz. Az olaszországi Val Camonica Bedolina lelőhelyén talált bronzkori sziklarajzot a régészek a környék ábrázolásának tartják.
 
Vitatható, hogy mit nevezhetünk az első térképnek. A [[jéna]]i egyetem gyűjteményében szereplő égetett agyagtábla is kétségkívül egyik '''legrégibbi térképészeti emlék''': a 21x18 cm nagyságú, kb. 3500 éves táblácska [[Nippur]] városát – az akkori [[suméroksumerek|sumér birodalom]] fővárosát – ábrázolja.
 
A '''legrégibb, papiruszra készített''' ismert '''térkép''' [[I. Széthi]] egyiptomi [[fáraó]] idejéből (i. e. XIII. sz.) való. A töredékes torinói papirusz darabjain a Vádi Hammamát aranybányája és a núbiai ''bekhen'' kőzetfajta lelőhelyének, valamint az odavezető utak ábrázolása látható. A hegyeket oldalnézetben, az épületeket és az utakat alaprajzban szemlélteti. Az egyes objektumokat hieratikus jelekkel írt feliratok is magyarázzák.
[[Fájl:Hereford Mappa Mundi 1300.jpg|jobbra|bélyegkép|A herefordi világtérkép]]
 
Az [[ókor]]i görög térképek szerkesztői már törekedtek arra, hogy geometriai módszerrel ábrázolják az akkor ismert világ egészét. Egyes szerzők a csillagászatban alkalmazott fokhálózatot a Föld ábrázolására, a geográfiára is alkalmazták. Az [[ókor]]i térképészet legfontosabb képviselője [[Ptolemaiosz Klaudiosz Ptolemaiosz]] (i. sz. 87–150) volt, akinek elsőként sikerült a Föld gömbfelületének egy darabját sík felületen leképeznie, s a ma használatos [[Vetülettan|vetület]] elődjeként szerkesztési módszereket adott a világtérkép fokhálózatának megrajzolásához. Ő volt az első, aki északot felülre tette a térképén, aminek az okáról nem maradt fenn ismeretünk. <ref>[http://index.hu/tudomany/til/2015/01/17/miert_van_eszak_a_terkep_tetejen/ Miért van észak a térkép tetején?], index.hu</ref>Az első kúpvetülete nyugatról keletre 180 fokban fedte le az ismert világot, és 10 fokonként a sarkhoz tartó hosszúsági köröket tartalmazott. Egy ívelt szélességi kör haladt keresztül Rodoszon és két másik az ismert legdélibb és legészakibb helyeken, [[Meroé]]n és [[Thule (sziget)|Thulén]] keresztül. Földrajzi könyvében világtérképen és 26 lapon ábrázolta az [[ókor]]ban ismert világot. [[Alexandria|Alexandriában]], görögül írt kézirata és térképei [[középkor]]i másolatokban maradtak fenn. Ptolemaiosz szintén készített egy vetületet, amelyen az összes hosszúsági kör ívelt volt, kivéve a középsőt, és a szélességi körök is íveltek maradtak. Ezen a vetületen megjelölte a mai [[Anglia|Angliát]], [[Skócia|Skóciát]] és Thulét északon. [[Afrika]] mint óriási kontinens jelenik meg, mely az [[Indiai-óceán]] déli felén terül el és északon csatlakozik [[Ázsia|Ázsiához]]. A térkép alapján – [[Hérodotosz]] leírásával ellentétben – Ptolemaiosz nem hitte, hogy Afrikát körbehajózták.
 
A [[Római Birodalom|rómaiak]] tovább haladtak [[ókori Görögország|görög]] elődeik nyomdokain, de különösen a magántulajdonnal kapcsolatos kataszteri térképezés és ingatlan-nyilvántartás területén léptek előre. Különleges térképeiken főleg a közlekedési utakat, a településeket és az utazási akadályokat, folyókat, hegyeket, erdőket ábrázolták. Az ilyen térképeket ''itineráriumoknak'', úttérképeknek nevezzük. Legismertebb példány a ''[[Tabula Peutingeriana]]'', egy eredetileg mintegy hét méter hosszú és harmincnégy centiméter széles papirusz tekercs, amely középkori másolatban, pergamenre festve maradt fenn.