„Falkland-szigeteki háború” változatai közötti eltérés

1981 decemberében ismét személycserékre került sor a rezsim felső vezetésében, a junta irányítását [[Leopoldo Galtieri]] tábornok (egyben mint államelnök), Basilio Lami Dozo dandártábornok és Jorge Anaya admirális vette át. Anaya admirális volt a katonai megoldás fő tervezője és támogatója a Falkland-szigetekre régóta fennálló területi követelés megoldására.<ref>Kirschbaum, Oscar; Van Der Kooy, Roger; Cardoso, Eduardo (1983). Malvinas, La Trama Secreta (spanyol nyelven). Buenos Aires: Sudamericana/Planeta. ISBN 978-950-37-0006-8.</ref> Sem ő, sem a junta más vezető személyei nem számítottak arra, hogy Nagy-Britannia katonai választ adna a szigetek megszállására.<ref>„Que tenía que ver con despertar el orgullo nacional y con otra cosa. La junta —Galtieri me lo dijo— nunca creyó que los británicos darían pelea. Él creía que Occidente se había corrompido. Que los británicos no tenían Dios, que Estados Unidos se había corrompido ... Nunca lo pude convencer de que ellos no sólo iban a pelear, que además iban a ganar." („''Tenni kellett valamit az ébredő nemzeti büszkeséggel és más dolgokkal. A junta - ahogy Galtieri elmondta nekem - nem hitte, hogy a britek válaszolni fognak. Úgy gondolta, hogy a nyugati világ korrupt. A britek istentelenek, az USA korrupt. ... Sohasem tudtam meggyőzni, hogy a britek nemcsak a harcot fogják fölvenni, de a háborút is meg fogják nyerni.''") In: "Haig: "Malvinas fue mi Waterloo", La Nación / Islas Malvinas Online 25 October 2010</ref>

 

 

== Az argentin támadás ==