„Jeruzsálemi Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Removing Link FA template (handled by wikidata) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
40. sor:
A királyság nem volt gazdag. A muszlimokkal folytatott kereskedelem, a banki tevékenység és a zarándokokra kivetett adók és vámok biztosították a kormányzat működéséhez szükséges pénzt. Bár voltak termékeny vidékek, a terület jelentős része kopár, sivatagos volt. A rosszabb években [[Szíria|Szíriából]] kellett gabonát importálni a lakosság ellátására.
Az [[I. keresztes hadjárat]]ot követően Jeruzsálem első királyai, [[I. Balduin jeruzsálemi király|I. Balduin]] ([[1100]]-[[1118]]) és [[II. Balduin jeruzsálemi király|II. Balduin]] ([[1118]]-[[1131]]) a tengerparti városok elfoglalásával és [[Palesztina]] belső és északi területeit védő erődök építésével stabilizálták a királyságot. A későbbi uralkodók felhagyva az addigi politikával déli irányba próbáltak terjeszkedni.
Szaladinnak sikerült az addig megosztott iszlám világot a Szentföld elleni nagy hadjáratra egyesítenie. [[IV. Balduin jeruzsálemi király|IV. Balduin]] ([[1174]]-[[1185]]) halála után a királyság vereséget szenvedett a [[Hattini csata|hattini csatában]], majd [[1187]]. [[október 2.|október 2]]-án Szaladin seregei [[Jeruzsálem]]et is elfoglalják. A III. keresztes hadjárat területi nyereségei ellenére a város muszlim kézen maradt. Jeruzsálem eleste után a
Az ázsiai szárazföldről [[1291]]-ben kiszorítva a [[Lusignan-dinasztia]] utolsó jeruzsálemi királya, [[II. Henrik ciprusi király|II. Henrik]] [[Ciprus (sziget)|Ciprus]] szigetére vonult vissza. A [[Lusignan-dinasztia]] tagjai itt uralkodtak a [[15. század]] végéig és továbbra is igényt tartottak a ''Jeruzsálem királya'' címre.
| |||