„Széchenyi Béla” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Származása: (főispán) AWB
id. Lóczy Lajos
31. sor:
Hazai tanulmányai befejeztével [[Berlin]]ben és [[Bonn]]ban [[jog]]ot és államtudományokat hallgatott, majd öccsével, [[Széchenyi Ödön|Ödön]]nel, nagyobb külföldi utat tett. 1861-ben [[Sopron vármegye]] egyik kerületének országgyűlési képviselője volt. Az országgyűlés feloszlatása után a magánéletbe vonult, majd 1862-ben gróf [[Károlyi Gyula (egyértelműsítő lap)|Károlyi Gyulával]] Amerikába ment. Erről az útjáról beszámolót is írt. 1865-ben ismételten képviselővé választották. 1867-ben és 1870-ben három oroszlánvadász-expedíciót tett [[Algéria|Algériában]], mely útjáról a Vadász- és Versenylapba leveleket írt.
 
1877. december 4-én közép-ázsiai utazásra indult, ahova elkísérte [[Lóczy Lajos]] [[(geológus, 1849–1920)|id. Lóczy Lajos]] geológus, [[Kreitner Gusztáv]] katona [[topográfia|topográfus]] és [[Szentkatolnai Bálint Gábor]] [[Nyelvészet|nyelvész]], de ez utóbbi nem sokkal az indulás után hazautazott. Így hárman járták be [[India|Indiát]], [[Japán]]t, [[Jáva]] szigetét, [[Borneó]]t és [[Kína]] nyugati felét. [[Thaiföld]] felé indulva a [[tibet]]iek nem engedték át őket országukon, de őket megkerülve sikerült úticéljukat elérni. Lóczy [[Lóczy Lajos#Önálló kötetek|több könyvében]] dolgozta fel az út eredményeit. Széchenyit utazásaiért a [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1880-ban tiszteleti tagjává választotta. Később, 1896-ban, a tudományegyetem díszdoktorrá avatta, majd ugyanebben az évben ki is tüntette. 1897-ben belső titkos tanácsos, 1901-ben pedig [[Magyar Királyi Koronaőrség|koronaőr]] lett.
 
[[Nagycenk]]en, a híres hársfasor végén áll Széchenyi Béla és neje, Erdődy Hanna gyönyörű síremléke.