„Alternatív pszichológia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szövegismétlődés megszüntetése
a A kiegészítés eredete a részecske-hullám dualizmusra vonatkozó angol-nyelvű szakirodalom ~~~~
9. sor:
1. Nem a természettudományok egyikének tekinti magát, ha­nem miközben sajátos természettudománynak ''is''<ref>Rosenthal: Experi­menter effects in behavioral research. Irvington Publi­sher, Inc., New York, 1976</ref>, lévén tárgya szerves kapcsolatban az '''[[agy]]''' működésével, épp­annyira történeti tudo­mány­nak ''is'' '''([http://www.marxists.org/archive/vygotsky/ Lev Vygotsky Archive])''', minthogy tárgya éppolyan szerves összefüggés­ben van a '''[[kultúra]]''' alakulásával<ref>Garai László: [http://193.6.201.253/03100/03102/03102.htm#b95 Természettudomány-e a pszicholó­gia?] Magyar Tudomány. XXXIX.:1. [1994] 62-73.</ref>
 
2. Természettudományos fele sem olyan természet keretében írja le a maga tárgyát, amely részecskékből és közöttük fellé­pő köl­csönhatásból áll. E.A Schrödingermodern módszertanifizika elgon­dolását a részecske- ill. a hullám-logika komplementaritá­sáról<ref>"We have two contradictory pictures of reality; separately neither of them fully explains the phenomena of light, but together they do" (A. Einstein). Az Einstein, De Broglie, majd Schrödinger által formált (s szukcesszíve három Nobel-díjjal kitüntetett) felismerésről magyarul lásd E. Schrödinger: Váloga­tott tanulmá­nyok. Gondolat. Bp., 1970</ref> al­kalmazza a pszichológia össze­füg­géseire is<ref>Garai László: [http://mek.oszk.hu/03100/03102/03102.htm#30 Az agyvelő-e a szociálpszichológiai jelenségek mechanizmusa?] Pszichológia. 13:2.(1993) 205-224. o. A tanulmány angol fordítását (L. Garai: The brain and the mechanism of psychosocial phenomena. ''Journal of Russian and East-European Psychology.'' 31:6. [1994] pp. 71-91) jelentősen bővített változatban mutatta be az a [http://www.staff.u-szeged.hu/~garai/Vymplic.htm főreferátum], amelyet Garai László a L. Vygotszky centenáriumának alkalmából rendezett nemzetközi konferencián tartott (Moszkva, 1996). Végül az elmélet további fejlesztésének eredménye szemlélhető ugyanazon teoretikusnak [http://www.staff.u-szeged.hu/~garai/Lektorsky.htm О значении и мозге]: Совместим ли Выготский с Выготским? (In: ''Субъект, познание, деятельность: К семидесятилетию В. А. Лекторского.'' Москва: Канон+, 2002. 590-612.) c. tanulmányában.</ref>, általában pedig a '''módszertani individualizmus'''<ref>Az előző jegyzetben hivatkozott tanulmányokból kiderül, hogy a módszertani individualizmusnak a szolid fundamentuma: az elméleti pszichológia képtelensége arra, hogy a szupraindividuális teljesítményeket más mechanizmushoz kapcsolja, mint az individuális teljesítmények mechanizmusául szolgáló agyvelő.</ref> és a '''mód­szer­tani ho­liz­mus''' ellentétének meghaladására.
 
3. A pszichikumnak azt a felét, amelyik részecskék kölcsön­hatása mentén lenne leírható, szintén nem arisztotelészi logikával, az egyes részecskék saját '''belső tulajdonságait''' tekintve kezeli, hanem Kurt Lewin módszertani program­jának<ref>Az arisztotelészi és a galileánus gondolkodás­mód összecsapása a mai pszicho­ló­giában. In: A mezőel­mélet a társadalomtudományok­ban. Vá­logatott elméleti tanulmá­nyok. Bp.: Gondolat, 1972</ref> megvalósítására törekedve: úgy hogy a részecskék '''közötti viszonyokat''' szem előtt tartja.