„Georges Cuvier” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
}}
 
'''Jean Léopold Nicolas Frédéric Cuvier''', <ref group="m">Található olyan forrás, mely feltünteti születési neveként a ''Johann Leopold Nicolaus Friedrich Küfer'' formát [http://www.findagrave.com/cgi-bin/fg.cgi?page=gr&GRid=7733 Példa erre a német hangzású névváltozatra]. Gyermekkorában a hugenották üldözése miatt német fennhatóság alatt élt és ifjúként egyfajta francia ellenesség is kialakult benne. Egy volt iskolatársának, C. H. Pfaffnak 1788. május 30-án így írt Mömpelgardból: „Nincs időm hosszú levelet írni, a franciák terhemre kezdenek válni...” és egy évvel később, 1789. július 16-án ugyanennek írta: „Noha te, mint én is, idegen vagy Franciaországgal szemben” - de az idő haladtával még jóformán a német nyelvet is elfeledte és talpig franciává vált.</ref> aki nevét korán elhunyt bátyja után megváltoztatta, és felvette George-ot a '''Georges Léopold Chrétien Frédéric Dagobert Cuvier''' változatra, de röviden '''Georges Cuvier''' néven ismert ([[Montbéliard]], [[1769]]. [[augusztus 23.]] – [[Párizs]], [[1832]]. [[május 13.]]) francia [[Zoológia|zoológus]], [[geológus]], az [[Az emlősök törzsfejlődése#összehasonlító anatómia|összehasonlító anatómia]] megalapítója, az [[őslénytan]] úttörője és korának egyik legnagyobb természettudósa. [[Pierre-Paul Royer-Collard]] ''az intelligencia Napóleonjának'' nevezte, míg [[Franciaország]]ban sokan a ''kora [[Arisztotelész]]eként'' üdvözölték. {{Zoonév|Cuvier}} A [[19. század]] első felében vezető alakja volt azoknak a természettudományi kutatásoknak, melyek az élő állatokat és a [[fosszília|fosszíliákat]], más nevén az ősmaradványokat kutatta. Képes volt arra, hogy néhány darab csontból rekonstruáljon egy teljes élőlényt, amiből aztán még következtetéseket is levont az állat életmódját illetően. Ehhez nagy segítséget jelentett, hogy felismerte a részek viszonossági elvét, a [[Georges Cuvier#A korreláció törvénye|korrelációs törvényt]], mely szerint az állat egy adott része a test valamennyi többi részét is meghatározhatja.
 
Cuvier munkássága alapozta meg a gerincesek őslénytanát, kibővítette [[Carl von Linné|Linné rendszerét]] a [[Törzs (rendszertan)|törzzsel]], amit mind az élő, mind a fosszilis fajok besorolásánál alkalmazott. Arról is ismert, hogy a fajok [[kihalás]]áról szóló tudományos ismereteket is ő alapozta meg, ami előtte még nem volt elfogadott nézet. Cuvier a földtörténetet elemző munkáiban azt feltételezte, hogy katasztrófák következtében, például egy nagyobb vízözön után az egyik helyen kipusztult élővilágot „újrateremtett fajok” pótolhatják. Ezeknek a nézeteinek az eredményeként a kora 19. századi [[katasztrofizmus]] meghatározó támogatójává vált.{{refhely|Faria 2012|64–74. old.}} A [[Párizsi-medence]] geológiai rétegeinek vizsgálatakor [[Alexandre Brongniart]]-ral közösen rakták le a [[Rétegtan|biosztratigráfia]] alapjait.