„Egerbocs” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
| régió = Észak-Magyarország
| megye = Heves
| járás = Egri
| kistérség = Bélapátfalvai
| rang = [[község]]
17 ⟶ 18 sor:
| KSH kód = 26019
}}
'''Egerbocs''' [[község]] [[Heves megye]] [[
== Fekvése ==
23 ⟶ 24 sor:
== Története ==
Egerbocs első okleveles említése [[1262]]-ből származik ''Boch'' névalakban. Az [[1332]]-[[1337]]. évi pápai tizedjegyzék templomos helyként jelöli. [[1346]]-ban Bocsi Péter az egri püspökre hagyta itteni birtokrészét
Az [[1577]]. évi püspöki urbárium feljegyezte róla, hogy 25 éve puszta. [[1596]] után az újranépesült falu a [[törökök|török]]nek adózott. A
[[1720]] környékén a falunak [[Egercsehi]] felé eső része köznemesi kuriális település, a [[Hevesaranyos]] felé eső folyóntúli káptalani része pedig adóköteles jobbágyfalu. Kisbátor pusztát a földesurak a kuriális részhez csatolták, itt egy nyomásban irtásföldeket használtak a bocsi lakosok. A káptalan [[1811]]-[[1812]]. évben úrbéri szabályozást hajtott végre, és Butaj puszta használatából kizárta jobbágyait, az itteni jó földeket maradványföldeknek hagyván, helyettük Báránylápán és Villó pusztén kaptak rossz minőségű földeket. A súlyos jobbágypanaszok hatására a vármegye elrendelte, hogy a jobbágyokat vissza kell helyezni az [[1811]] előtti, jó telekföldjeik használatába.▼
▲Az [[1332]]-[[1337]]. évi pápai tizedjegyzék templomos helyként jelöli. [[1346]]-ban Bocsi Péter az egri püspökre hagyta itteni birtokrészét., ennek folytán a falu egyik fele az egri püspöké, másik része Bocsi Péter örököseinek birtoka.
▲Az [[1577]]. évi püspöki urbárium feljegyezte róla, hogy 25 éve puszta. [[1596]] után az újranépesült falu a [[törökök|török]]nek adózott. A [[török hódoltság]] megszűnésével, [[1688]]-ban a lakók látva azt, hogy a császári katonaság egészére igényelt adóterhük elviselhetetlen, vagyontárgyaikat otthonaikat hagyva, [[Eger]]be és a nádasokba szöktek, de [[1692]]-ben a vármegye kérésére Buttler az [[egri vár]] parancsnoka visszaparancsolta őket lakóhelyükre.
▲A káptalan [[1811]]-[[1812]]. évben úrbéri szabályozást hajtott végre, és Butaj puszta használatából kizárta jobbágyait, az itteni jó földeket maradványföldeknek hagyván, helyettük Báránylápán és Villó pusztén kaptak rossz minőségű földeket. A súlyos jobbágypanaszok hatására a vármegye elrendelte, hogy a jobbágyokat vissza kell helyezni az [[1811]] előtti, jó telekföldjeik használatába.
Egerbocs még a [[19. század]] végén kétbeltelkes település, melyben három nagy nemesi had ólaskertjei közül kettő a falu közelében, egy pedig kb. 1000 m-re nyugatra feküdt. Az első katonai térképfelvétel is feltünteti az egyik, a falu melletti "Szálás"-t. A belterület egyes részeit a rajtuk lakó hadakról szög-eknek nevezik, a patak nyugati partját pedig, ahol nem nemesek laktak, Paraszt Ódal-nak. A múlt század közepéről még szájhagyomány említi a falukapukat, melyeket éjszaka őriztek.
39 ⟶ 34 sor:
A 17-[[18. század]]ban Egerbocs volt a plébánia székhelye, de mivel az [[1770]]-ben romba dőlt paplakot az itteni kisbirtokosok nem építették újjá, Bátor vált székhellyé, s a község Hevesaranyossal együtt – mind a mai napig – filiája maradt.
Az [[1870]]-80-as években a határban [[kőszén]] felkutatása kezdődött, de bányaművelés soha nem folyt.
Mezőgazdasági termelőszövetkezet [[1959]]-ben alakult amely – akárcsak a hevesaranyosi – [[1972]]-ben egyesület a bátorival.
45 ⟶ 40 sor:
A falu lakossága [[1828]]-ban 816 fő 110 házzal, [[1900]]-ban 853 fő 175 lakóházzal. A [[20. század]] első felében a birtokviszonyok megváltoztak. A határ egyharmada az egri káptalan, a kétharmad része leginkább 5-100 holdas kisbirtokosok tulajdona volt. 20 holdon felüli birtokkal az egri főkáptalan és a község tulajdonán kívül 11 birokos rendelkezett.A község területe 1930-ban 2775 kat. holdat tett ki, melyből a szántó 1045, kert 35, rét 58, legelő 722, erdő 727, terméketlen 78 kat. hold. A szántóterületen legfőképpen búzát termeltek, majd a kukorica, burgonya következett.
Ugyanekkor Egerbocson 2 horvát kivételével csak magyarok éltek; 2 reformátuson és izraelitán kívül valamennyien római katolikus vallást gyakoroltak. Az összlakosságból 652-en éltek földművelésből, 233-an a bányászat, 66-nak az ipar, 19-nek a kereskedelem, 9-nek a közszolgálat nyújtott keresetet.
Római katolikus anyakönyvei [[1730]]-[[1895]]-ig [[Bátor (település)|Bátor]]ban találhatók, állami anyakönyvei – leszámítva az [[1951]]-[[1973]] közötti önállóságot – szintén. [[1895]]-[[1950]]-ig a bátori körjegyzőség kisközsége, [[1973]]-ig önálló tanácsú község, [[1990]]-ig a bátori községi közös tanács társközsége.
61 ⟶ 54 sor:
* [http://www.egerbocs.hu Egerbocs honlapja]
{{Heves megye helységei}}
{{Egri járás}}
{{DEFAULTSORT:
[[Kategória:Heves megye települései]]
| |||