„Philippe Berthelot” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Hello world (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
13. sor:
 
==Élete==
Philippe Berthelot 1866. október 9-én született Sèvres-ben, [[Marcellin Berthelot]] híres francia vegyész fiaként. Gyermekkora és neveltetése során számos kiemelkedő irodalmi és tudományos személyiséggel ismerkedett meg. 1889-ben diplomáciai pályára lépett. 1902-től 1904-ig [[Kína|Kínában]] szolgált, a francia külügyminisztérium alkalmazásában. Az [[első világháború]] kitörésekor, a balkáni tárgyalások során a szövetségesek közötti összekötő szerepét töltötte be.
[[Kép:Philippe Berthelot au Quai d'Orsay.jpg|balra|bélyegkép|Philippe Berthelot (1921)]]

A háború befejezése után részt vett a [[Versailles-i békeszerződés|versailles-i békekonferencián]].<ref name="Életrajza">{{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/62791/Philippe-Berthelot|title=Encyclopedia Britannica: Philippe Berthelot|language=angol|accessdate=2012-11-10}}</ref> Ő állította össze a javaslatot is a francia követelések tekintetében. Ezt Clemenceau előbb abszurdnak tartotta, de 1918 végén mégis ennek az enyhén módosított változatát tárták a brit és az amerikai vezetés elé. 1919 márciusában és áprilisában Clemenceau továbbra is ezt az irányvonalat követte. Ez a katonai és gazdasági retorziók mellett jelentős területi veszteségeket követelt, és számos esetben megtagadta a németektől a népek önrendelkezési jogát is. A francia elképzelésekben többek között szó volt a [[Rajna-vidék–Pfalz|Rajna-vidék]] demilitarizálásáról, [[Elzász]]-[[Lotaringia]] és a [[Saar-vidék]] Franciaország részére történő átadásáról, valamint egy erős, németellenes [[Lengyelország]] létrehozásáról.<ref name="Watson 1">{{cite book|last=Watson|first=Robin|title=Georges Clemenceau, France, Makers of the Modern World|publisher=Haus Publishing Ltd., London|year=2008|pages=59-60|id=ISBN 9781905791606}}</ref> Berthelot később [[Szíria]] miatt összetűzésbe került Clemenceau-val, akit angolbarátsággal és a francia gyarmati érdekek elárulásával vádolt.<ref name="Watson 2">{{cite book|last=Watson|first=Robin|title=Georges Clemenceau, France, Makers of the Modern World|publisher=Haus Publishing Ltd., London|year=2008|pages=141|id=ISBN 9781905791606}}</ref> 1919-ben kinevezték a politikai és kereskedelmi ügyek igazgatójává, valamint állami tanácsadóvá, ami a minisztériumon belül az egyik legmagasabb beosztás volt. Ebben a tisztségben aktív tevékenységet fejtett ki a [[trianoni békeszerződés]] magyar szemmel rendkívül kedvezőtlen feltételeinek kialakításában is.<ref name="Életrajza" />
 
1919. november 25-én az [[antant]] képviseletében [[Magyarország]]on tartózkodó [[George Russell Clerk]] a békekonferencia nevében elismerte az egy nappal korábban megalakult [[Huszár Károly (politikus)|Huszár-kormányt]], majd visszautazott Párizsba. November végi és december eleji jelentéseiben közölte, hogy kedvező benyomást szerzett a magyarokról és [[Apponyi Albert]]ről is, aki valószínűleg a magyar békedelegáció vezetője lesz. Berthelot erre a következő, 0 részben túlzó, részben rosszindulatú megjegyzéseket tette:<ref name="Romsics/Berthelot1">{{cite book|last=Romsics|first=Ignác|title=A trianoni békeszerződés (elektronikus könyv kiadás)/A Magyar békedelegáció álláspontja és tevékenysége, a 95. jegyzet előtt|publisher=Osiris Kiadó, Budapest|year=2007|pages=|id=ISBN 9789633899649}}</ref>