„A Falkland-szigetek argentin inváziója” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
1982. április 2-án az argentin fegyveres erők összhaderőnemi művelet (kódneve: Rosario hadművelet) keretében partra szálltak a Falkland-szigeteken. Az invázióval megkezdődött a 74 napig tartó [[Falkland-szigeteki háború]]. A szembenálló brit erők rövid ellenállás után megadták magukat és a szigetek (ideiglenesen) argentin fennhatóság alá kerültek.
 
==A védelem==
Rex Hunt, a Falkland-szigetek kormányzóját egy lehetséges argentin invázióról 1982. április 1-jén értesítette telexen a Külügyi és Nemzetközösségi Minisztérium.
 
"''Kétségtelenül megbízható bizonyítékkal rendelkezünk, hogy egy argentin harccsoport szállhat partra Stanleynél holnap reggel.''"<ref>[http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/in_depth/uk/2002/falklands/my_story/hunt.stm "Hunt: My Falklands Story"] BBC. 2002.</ref>
 
A szigeten tartózkodó két tengerészgyalogos őrnagy közül a rangidős, Mike Norman lett a brit erők parancsnoka, míg Gary Nott a kormányzó katonai tanácsadójaként működött. A hivatásos brit erők összlétszáma 68 tengerészgyalogos és 11 tengerész volt, a megszokott létszám duplája, mivel éppen váltási időszak volt, így a leváltandó és váltó katonák is a Moody Brook laktanyában tartózkodtak.
 
A tengerészgyalogosok létszáma 57 főre csökkent, amikor a HMS Endurance antarktiszi őrhajó Dél-Georgia szigetére indult kivizsgálni az ott történt argentin incidenst (egy ócskavaskereskedő-csoport március 19-én felvonta az argentin zászlót).
 
A Falkland-szigeteki Védelmi Erő (Falkland Islands Defence Force) 25 önkéntese vett részt a védelem kialakításában.<ref>Duncan Anderson: The Falklands War 1982 (Osprey Essential Histories, 2002) Osprey Publisher, pp. 17-19. ISBN 1-84176-422-1.</ref> Egy helybéli lakos, Graham Bound szerint, aki végig a szigeten tartózkodott az invázió és megszállás alatt, körülbelül 40 fő jelentkezett szolgálatra.<ref>Graham Bound: Falkland Islanders at war (Pen and Sword Books Limited), ISBN 1-84415-429-7.</ref> Az önkéntesek parancsnoka, Phil Summers őrnagy kulcsfontosságú pontok védelmére rendelte ki őket, mint a telefonközpont, a rádióállomás és az erőmű. Jack Sollis, a Forrest hajó kapitánya rögtönzött radarállomásként működtette a hajóját. Két másik civil, Jim Alister, aki korábban a Királyi Tengerészgyalogságnál szolgált és a kanadai állampolgár Bill Curtiss is szolgálatra jelentkezett a kormányzónál. <ref>Insight team Sunday Time (1982), Chapter I: Surrender (I) and Chapter VIII: An ungentlemanly act.</ref>
154

szerkesztés