Főmenü megnyitása

Módosítások

a
[[Fájl:Buda, Pest and Csepel Island in Danubius Pannonico-Mysicus 1726 by Marsigli.jpg|jobbra|bélyegkép|290px|[[Luigi Ferdinando Marsigli]] olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel sziget északi fele]]
 
A [[Római Birodalom]] határa a Duna keleti oldalán [[Contra-Aquincum]] erődjénél volt, amelynek néhány feltárt falmaradványa ma is látható a mai [[budapest]]i Március 15. téren. A középkorban '''Pest''' már egy erődített város volt a [[Magyar Királyság]]ban. [[IV. Béla magyar király]] a [[tatárjárás]] után 1244-ben, az itt megtelepedő [[hospes]]ek számára, kiváltságlevelet adományozott és megújította a város árumegállító jogát (az idegen kereskedő köteles volt a város által szabott áron a piacon kitenni az áruját). A [[19. század]]ban [[Buda (történelmi település)|Budát]] és Pestet együtt ''Pest-Buda, Buda-Pest vagy Budapest'' néven emlegették. Pest, a [[Buda (történelmi település)|Budával, Óbudával és a [[Margit-sziget]]tel történt egyesülése után, mint önálló jogú város megszűnt. Az utolsó pesti polgármester [[Szentkirályi Móric]] volt.
 
Pest város egyesítés előtti területe nagyjából megegyezik a mai [[Budapest]] nyolc kerületével (V–X., XIII., XIV.), ahol a [[21. század]] elején mintegy 600 ezer ember él.<ref>[http://www.ksh.hu/apps/!cp.hnt2.telep?nn=13578 Budapest adatai a KSH online helységnévtárában]</ref>
{{idézet2|''Taksony vezér Magyarország főembereivel együtt élete valamennyi napján át hatalommal és szépszerével megtartotta országának minden jussát. Kegyességének hallatára pedig sok vendég özönlött hozzá különféle nemzetekből. Ugyanis Bulárföldről nagyon sok izmaelitával jöttek némely fölötte nemes urak: Billa meg Baks. A vezér Magyarország különböző vidékein földet adományozott nekik, s még azonfelül a várat is, melyet Pestnek hívnak, örökre nekik engedte. Billa pedig és a testvére, Baks, kiknek sarjadékából származik Etej, tanácsot tartván, a magukkal hozott népből kétharmadot a nevezett vár szolgálatára átengedtek, egyharmadot meg utódaiknak hagytak.'' |[[Anonymus]]: Gesta Hungarorum}}
 
[[Kép:Mikovinyi Buda és Pest Fossa Magna 1737.jpg|balra|bélyegkép|[[Mikoviny Sámuel]] térképe 1737-ből, a [[Duna]] Pestet körülfolyó fattyúágát fokozatosan feltöltötték, nyomvonalát ma [[Nagykörút]]nak nevezik. <ref>[http://epa.oszk.hu/02100/02120/00022/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_22_483.pdf Gál Éva: Pest város 1758. évi térképe], epa.oszk.hu</ref><ref>[http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2014/07/elhagyott-duna-medret-rejthet-pesti.html Elhagyott Duna-medret rejthet a pesti Kiskörút], dunaiszigetek.blogspot.hu</ref><ref>[http://epa.oszk.hu/02000/02007/00024/pdf/EPA2007_bp_regisegei_24_1_1976_349-368.pdf Csorba Csaba: Pest városfalának vázlatos története], epa.oszk.hu</ref> A rendelkezésre álló korabeli térképek 1761-1764 közé teszik a Duna-meder lezárását]]
A várost Pest néven először [[1148]]-ban említi oklevél. A [[11. század|11]]-[[13. század]]ban vált fontos gazdasági központtá. Pestnek ebben az időben szláv és bolgár lakossága volt, később a németek kerültek túlsúlyba. A [[12. század]]ban már [[városfal]] vette körül, [[1230]]-ban pedig [[szabad királyi város|kiváltságlevelet]] kapott [[II. András magyar király|II. Endrétől]].
 
{{idézet2|''Kálmán herceg pedig a sereg egy másik vonalán eredt útnak, és éjjel-nappal váltott lovakon megeresztett gyeplővel sietett a már említett Pest felé, a dunai révhez, nem is az országúton, amelyen a magyar nemzet bukdácsolt, hanem úttalan utakon. És bár a vár polgárai arra kérték, hogy maradjon ott addig, amíg hajókat készítenek az úrasszonyok, feleségeik átszállítására, mégsem tudták őt visszatartani, sem erre rávenni; azt mondta ugyanis, hogy mindenki önmaga gondoskodjon magáról. Az üldözők megér-kezésétől félve ugyanis azonnal átkelt egyedül, és Somogyba futott egy bizonyos helységig, amelynek Segesd a neve. És bár Pest polgárai háznépükkel együtt siettek az átkeléssel, mégis közben meglepték őket a tatárok, és akik nem fulladtak a Dunába, azok kard által pusztultak el.''|[[Rogerius mester]] siralmas éneke}}
 
[[Kép:Mikovinyi Sámuel Buda és Pest címere 1737.JPG|jobbra|bélyegkép|290px|[[Buda (történelmi település)|Buda]] és [[Pest (történelmi település)|Pest]] címere - [[Mikoviny Sámuel]] rézmetszete, [[1737]]]]
[[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] [[1241]]-ben Pestről indult a [[Tatárjárás|tatárok]] ellen. A vesztes csata után a tatárok felégették a várost, majd 1241/[[1242|42]] telén átkeltek a befagyott folyón, és Óbudát is elpusztították. A király visszatérése után [[Buda (történelmi település)|Budán]] kővárat építtetett [[1247]] és [[1265]] között.
A [[tatárjárás]] során Pest városa elpusztult, csak évtizedek múltán heverte ki a csapást. De hamarosan újra felépült és a [[15. század]]ban visszanyerte a bíróválasztás jogát is, majd [[1470]] körül [[szabad királyi város]] lett.
Az ikervárosok, Buda és Pest egyesítése már az [[1830-as évek]]ben beszédtéma volt.
[[Széchenyi István]] már a [[Széchenyi lánchíd|Lánchíd]] építésével is ezt a célt szorgalmazta. 1831-ben, a Világ című művében egy angol személy levéltöredékeként tette közzé nézeteit:
[[Kép:Pest térképe 1758.jpg|bélyegkép|290px|Egy 1830-ban kiadott Pest térkép a város 1758-as állapotáról. A városfal külső oldalán, a városfal árkán kívül haladt az az országút, melynek nyomvonalát követi az 1880-ra elkészült mai [[Kiskörút]], amely egy körívet alkot a mai Deák Ferenc tér és a Fővám tér között. <ref>[http://budapestcity.org/11-egyeb/kirandulas/seta-budapesten/seta-a-kiskoruton-hu.htm Séta a Kiskörúton], budapestcity.org</ref> ]]
{{idézet2|''Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni, amely kevés év, sőt hónap múlva olyan megszokottan s könnyen hangoznék, mint Bukarest, s így a két város egyesülne, amely most nem a legjobb szemmel nézi egymást. Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva! Kivált, ha az országgyűlés is nem Pozsonyban, nem a határszéleken és oly távol Erdélytől, hanem az ország szívében tartatnék… Egy fővárosnak kellene ezeknek lenni, nem kettőnek; egy és nem megosztó, ellentmondó szívnek.''|[[Széchenyi István]]: Világ, 1831}}
[[Arany János]] [[1846]]-ban már ezt írta a [[Toldi]] kilencedik énekében: „''Budapest városát sok ezeren lakják.''” <ref>[http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/tkilence.htm Toldi, 9. ének]</ref> Az egyesítés előtt vita tárgyává vált az új magyar főváros neve. A több nyelvet ismerő Széchenyit zavarta a Pest elnevezés, mivel a német „kártevő” (''pest'') és a „dögmirigy” (''peste'') szót, de a „Buda is, Pest is” szóösszetétel révén a „pestis” szó is kellemetlen volt számára. Ezért több név variációt is felvetett, végül a „Bájkert”, „Dunagyöngye”, „Etelvár” és „Hunvár” variáns után a „Honderű” városnév elnevezés mellett érvelt. A „legnagyobb magyar” azonban a negyvenes évek elején elállt kedvenc névötletétől, mert felhívták a figyelmét arra, hogy a Honderű név francia jelentése ''honte+rues'' a szégyen+utcák szavak összetétele. Amikor a leginkább elfogadott Pest-Buda nevet összefoglaló névként a térképekre nyomták volna, a Pest betűi a Duna budai, a Buda felirat pedig a pesti oldalára estek volna, ezért egyre inkább elfogadottá vált, hogy az ország szivének elnevezése Pest, Buda, Óbuda és a Margit-sziget fővárossá egyesítése után, Budapest legyen. <ref>[http://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/05/belivek_6-9.pdf Hegedűs Sándor: A neve legyen Budapest!], nemzetisegek.hu</ref> Végül 1873-ban egyesítették az 54 ezer lakosú Budát, a 200 ezer lakosú Pestet és a 16 ezer lakosú Ó-Buda mezővárost, ekkor vált hivatalossá a ma is használatos Budapest név.
{{széles kép|Lánchíd és hajóhíd Pest-Budán 1853.jpg||Pest és Buda együttes látképe a Gellérthegyről még az egyesítés előtt, 1853}}
{{idézet2|''Odaát Pest épp most kezdődik. Ötven éve még sivatag volt, ott, ahol most az Új-Város vagy Lipótváros áll, az Új Piactér körül, nagyszerű palotáival, egyenes utcáival. A Lipótváros és Belváros közt már kezd kiépülni a Dunapart, egy kis sétány is van már a Kemnitzer-háztól a hajóhídig és itt áll a ház, ahol Széchenyi István lakik és a Kaszinó. Vontatóhajók tömege a Duna mentén; a Görög Templom előtt és azon túl dél felé örökös keleti vásár áll. Építkezés mindenfelé, a Belvároson túl az országút mellett most építik a Múzeum oszlopos roppant épületét, a külvárosok szinte érzékelhetően terjednek legyező alakban szerte. Csak a Lipótváros áll meg az Új Épületnél, amelynek irdatlan tömbjét II. József császár felépíttette és azután meghalt, mielőtt ideje lett volna megmondani, mit akart vele.''
264 050

szerkesztés