„A Falkland-szigetek argentin inváziója” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
. Ugyanekkor Giachino korvettkapitány négy katonát vezetve a személyzet lakrészébe jutott be, amiről azt hitte, hogy a kormányzói rezidencia hátsó bejárata. Sellen és Fleet tizedes valamint Dorey tengerészgyalogos, akik ezt a lakrészt biztosították, visszaverték az első támadást. Giachino-t azonnal eltalálták, ahogy belépett az ajtón, Diego Garcia Quiroga hadnagyot pedig a karján érte lövés. A másik három argentin támadó visszavonult a szobalányok szálláshelyére.
 
Giachino nagyon súlyosan megsérült. Egy argentin szanitéc, Ernesto Urbina tizedes megpróbált eljutni hozzá, hogy ellássa, de megsérült egy gránátrobbanásban. Giachino, látva, hogy mi történt, kihúzta egy kézigránát biztosítóját és azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja. A britek megpróbálták rávenni, hogy szabaduljon meg a gránáttól és ebben az esetben el tudják látni, de Giachino visszautasította az ajánlatot és megakadályozta, hogy elérjenek hozzá. Körülbelül három órával ezután, a brit megadást követően Giachino-t a Stanley-i kórházba szállították, de belehalt a vérveszteségbe.<ref>Carlos Busser: Operación Rosario (Carlos Busser: Operación Rosario (Editorial Atlántida, 1984) pp. 277. ISBN 950-08-0324-0</ref>
 
[[Fájl:P33ARAGranville.jpg|thumb|250px|Az ARA Granville argentin korvett]]
<blockquote>"''Pares és Gills tizedesek kiváló munkát végeztek. Gill a puska távcsövén keresztül azonosította az ellenség helyzetét, Pares gyorsan leadott tíz lövést arra a pozícióra, és ahogy az argentinok megmozdultak, Giles tüzelt rájuk a mesterlövész puskával. Négyet vagy ötöt lőttek le ezzel a módszerrel és közben nekünk folyamatosan kommentálták az eseményeket.''"</blockquote>
 
===A brit megadás===
Rex Hunt kormányzó 8 óra körül döntött úgy, hogy tárgyalásokat kezdeményez az argentin parancsnoksággal. Az összekötő Hector Gilobert, az argentin légitársaság, a LADE helyi képviselője volt. Gilobert és a kormányzó helyettese egy fehér zászlóval az argentin parancsnokságra mentek. Ekkor egy de facto tűzszünet vette kezdetét, amit alkalmanként kézifegyverek tüze szakított meg.<ref>Insight team Sunday Time (1982), Chapter I: Surrender (I), pp 20.</ref>
A kormányzó követei az argentin vezetési pontot Stanley-ben, a városházán találták meg. Az argentin parancsnok elfogadta a tárgyalási ajánlatot a viharvert kormányzói hivatalban.
 
Mialatt a tárgyalások folytak, a kormányzói épületben egy másik incidens történt. A három argentin, akik Giachino csoportjával jutottak be az épületbe, véletlenül felhívták magukra Nott őrnagy figyelmét, ahogy megpróbálták elhagyni a rejtekhelyüket. Nott őrnagy a géppisztolyával a szobalányok szállásának mennyezetébe lőtt. A brit beszámolók szerint a megdöbbent argentinok lebucskáztak a lépcsőn és letették a fegyvereiket. Noha Hunt kormányzó már a megadás feltételeiről tárgyalt, ők lettek az első argentin hadifoglyok a háborúban.<ref>Carlos Busser: Operación Rosario (Editorial Atlántida, 1984) pp. 40. ISBN 950-08-0324-0</ref>
 
Alfredo Cufré százados, az argentinok elöljárója szerint (aki ekkor a repülőtéren tartózkodott), a három argentin a brit megadásig tartotta a pozícióját.<ref>nsight team Sunday Time (1982), Chapter I: Surrender (I), page 20.</ref><ref>"Suben a la planta superior de la casa, que era de madera. Entonces un montón de marines con ametralladoras se introducen a la planta baja y desde allí les tiran. Dos de los nuestros se habían subido a una bañadera y, además, había un sofá y un tanque de 200 litros. El tercero saltaba del sofá al tanque, mientras los otros dos seguían en la bañadera. Los marines tiraban ráfagas y ráfagas, y cuando suponían que estaban muertos los de arriba, paraban. Entonces los de arriba se ponían en la boca de la escalera y tiraban ráfagas a su vez y volvían a subir. Así pasaron casi tres horas." [http://www.nuestromar.org/noticias/mar_calmo9269_072007_valio_la_pena_alfredo_cufre_primer_soldado_que_piso_malvinas#prof La Voz del Interior, 2007. április 1.] "''Felmásztak a ház legfelső szintjére, ami fából épült. Akkor a brit tengerészgyalogosok automata fegyverekkel kezdték lőni őket a földszintről. Az emeleten volt egy fürdőkád, egy kanapé és egy 200 literes tartály. Ketten a fürdőkádba ugrottak, egy a tartályra mászott föl. A tengerészgyalogosok addig lőttek lentről, amíg úgy nem gondolták, hogy mindhárman meghaltak. Akkor ők hárman visszamentek a lépcsőhöz és tüzelni kezdtek lefelé. Ez három órán keresztül tartott.''"</ref>
 
Carlos Busser admirális, a Rosario hadművelet parancsnoka azt állítja, hogy a tűzszünet már érvényben volt, amikor a három argentin - tekintettel arra, hogy a harc vége közel volt és bármilyen emberáldozat hiábavaló volna - letette a fegyvert a britek előtt és segített ellátni a sebesülteket.<ref>Carlos Busser: Operación Rosario (Editorial Atlántida, 1984) pp. 40. ISBN 950-08-0324-0</ref> Pár perccel az esemény után a britek megadták magukat.
 
[[Fájl:Operation Azul.jpg|center|600px|A Rosario hadművelet vázlata]]
154

szerkesztés