„A Falkland-szigetek argentin inváziója” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
73. sor:
===Támadás a Moody Brook laktanya ellen===
1982. április 1. éjjel a Santisima Trinidad romboló 500 méterre a parttól, Mullet Creek-nél 21 Gemini csónakot engedett le, rajtuk 84 különleges műveleti katonát<ref>Carlos Busser:
A Giachino vezette csoportnak 4 kilométert kellett megtennie északi irányba. A főerő célpontja, a Moody Brook laktanya 10 kilométerre volt és nehéz terepen vezetett az út. Sánchez-Sabarots korvettkapitány így írta le az éjszakai menetet<ref>Martin Middlebrook: ''The Argentine Fight for the Falklands'' (Pen and Sword Books, 2003) pp. 36-37. ISBN 0-85052-978-6.</ref>:
104. sor:
Pedro Giachino korvettkapitány a kormányzói épülettől délre, egy kis dombon szembesült a fontos célobjektum elfoglalásának nehézségeivel, rádióösszeköttetés nélkül, mindössze 16 katonával. Három részre osztotta a csoportját, egyet-egyet az épület oldalába, egyet pedig mögé irányítva. Ekkor még nem tudta, hogy a kormányzói épület a brit védelem fő támpontja, ahol a védők 2:1 arányú létszámfölényben vannak a támadókkal szemben.
Az első támadást az argentinok 06:30-kor indították, nagyjából egy órával a Yorke-öbölbeli partraszállás előtt. Ekkor az egyik csoport, Gustavo Lugo hadnagy vezetésével tűzharcba került a házból tüzelő britekkel<ref>Carlos Busser:
. Ugyanekkor Giachino korvettkapitány négy katonát vezetve a személyzet lakrészébe jutott be, amiről azt hitte, hogy a kormányzói rezidencia hátsó bejárata. Sellen és Fleet tizedes valamint Dorey tengerészgyalogos, akik ezt a lakrészt biztosították, visszaverték az első támadást. Giachino-t azonnal eltalálták, ahogy belépett az ajtón, Diego Garcia Quiroga hadnagyot pedig a karján érte lövés. A másik három argentin támadó visszavonult a szobalányok szálláshelyére.
Giachino nagyon súlyosan megsérült. Egy argentin szanitéc, Ernesto Urbina tizedes megpróbált eljutni hozzá, hogy ellássa, de megsérült egy gránátrobbanásban. Giachino, látva, hogy mi történt, kihúzta egy kézigránát biztosítóját és azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja. A britek megpróbálták rávenni, hogy szabaduljon meg a gránáttól és ebben az esetben el tudják látni, de Giachino visszautasította az ajánlatot és megakadályozta, hogy elérjenek hozzá. Körülbelül három órával ezután, a brit megadást követően Giachino-t a Stanley-i kórházba szállították, de belehalt a vérveszteségbe.<ref>Carlos Busser:
[[Fájl:P33ARAGranville.jpg|thumb|250px|Az ARA Granville argentin korvett]]
130. sor:
A kormányzó követei az argentin vezetési pontot Stanley-ben, a városházán találták meg. Az argentin parancsnok elfogadta a tárgyalási ajánlatot a viharvert kormányzói hivatalban.
Mialatt a tárgyalások folytak, a kormányzói épületben egy másik incidens történt. A három argentin, akik Giachino csoportjával jutottak be az épületbe, véletlenül felhívták magukra Nott őrnagy figyelmét, ahogy megpróbálták elhagyni a rejtekhelyüket. Nott őrnagy a géppisztolyával a szobalányok szállásának mennyezetébe lőtt. A brit beszámolók szerint a megdöbbent argentinok lebucskáztak a lépcsőn és letették a fegyvereiket. Noha Hunt kormányzó már a megadás feltételeiről tárgyalt, ők lettek az első argentin hadifoglyok a háborúban.<ref>Carlos Busser:
Alfredo Cufré százados, az argentinok elöljárója szerint (aki ekkor a repülőtéren tartózkodott), a három argentin a brit megadásig tartotta a pozícióját.<ref>nsight team Sunday Time (1982), Chapter I: Surrender (I), page 20.</ref><ref>"Suben a la planta superior de la casa, que era de madera. Entonces un montón de marines con ametralladoras se introducen a la planta baja y desde allí les tiran. Dos de los nuestros se habían subido a una bañadera y, además, había un sofá y un tanque de 200 litros. El tercero saltaba del sofá al tanque, mientras los otros dos seguían en la bañadera. Los marines tiraban ráfagas y ráfagas, y cuando suponían que estaban muertos los de arriba, paraban. Entonces los de arriba se ponían en la boca de la escalera y tiraban ráfagas a su vez y volvían a subir. Así pasaron casi tres horas." [http://www.nuestromar.org/noticias/mar_calmo9269_072007_valio_la_pena_alfredo_cufre_primer_soldado_que_piso_malvinas#prof La Voz del Interior, 2007. április 1.] "''Felmásztak a ház legfelső szintjére, ami fából épült. Akkor a brit tengerészgyalogosok automata fegyverekkel kezdték lőni őket a földszintről. Az emeleten volt egy fürdőkád, egy kanapé és egy 200 literes tartály. Ketten a fürdőkádba ugrottak, egy a tartályra mászott föl. A tengerészgyalogosok addig lőttek lentről, amíg úgy nem gondolták, hogy mindhárman meghaltak. Akkor ők hárman visszamentek a lépcsőhöz és tüzelni kezdtek lefelé. Ez három órán keresztül tartott.''"</ref>
141. sor:
A művelet eseményei a következő sorrendben követték egymást<ref>Horacio A. Mayorga ''No Vencidos'' (Ed. Planeta. 1998) pp. 71. ISBN 950-742-976-X.</ref>:
| |||