„A Falkland-szigetek argentin inváziója” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
===Támadás a Moody Brook laktanya ellen===
1982. április 1. éjjel a Santisima Trinidad romboló 500 méterre a parttól, Mullet Creek-nél 21 Gemini csónakot engedett le, rajtuk 84 különleges műveleti katonát<ref>Carlos Busser: ''Operación Rosario'' (Editorial Atlántida, 1984) ISBN 950-08-0324-0. 76 fő a kétéltű kommandó csoportból és 8 fő a Buzos Tácticos harci búvár egységből</ref> Guillermo Sánchez-Sabarots korvettkapitány parancsnoksága alatt az 1. kétéltű kommandó csoportból és egy 16 fős csoportot Pedro Giachino korvettkapitány parancsnoksága alatt (aki az 1. tengerészgyalogos zászlóalj parancsnokhelyettese volt). Ez utóbbi csoportnak volt a feladata a kormányzói épület elfoglalása. Jorge Allara ellentengernagy a Santisima Trinidad fedélzetéről rádión békés megadásra szólította fel Rex Huntot, aki az ajánlatot elutasította.
 
A Giachino vezette csoportnak 4 kilométert kellett megtennie északi irányba. A főerő célpontja, a Moody Brook laktanya 10 kilométerre volt és nehéz terepen vezetett az út. Sánchez-Sabarots korvettkapitány így írta le az éjszakai menetet<ref>Martin Middlebrook: ''The Argentine Fight for the Falklands'' (Pen and Sword Books, 2003) pp. 36-37. ISBN 0-85052-978-6.</ref>:
Pedro Giachino korvettkapitány a kormányzói épülettől délre, egy kis dombon szembesült a fontos célobjektum elfoglalásának nehézségeivel, rádióösszeköttetés nélkül, mindössze 16 katonával. Három részre osztotta a csoportját, egyet-egyet az épület oldalába, egyet pedig mögé irányítva. Ekkor még nem tudta, hogy a kormányzói épület a brit védelem fő támpontja, ahol a védők 2:1 arányú létszámfölényben vannak a támadókkal szemben.
 
Az első támadást az argentinok 06:30-kor indították, nagyjából egy órával a Yorke-öbölbeli partraszállás előtt. Ekkor az egyik csoport, Gustavo Lugo hadnagy vezetésével tűzharcba került a házból tüzelő britekkel<ref>Carlos Busser: ''Operación Rosario'' (Editorial Atlántida, 1984) pp. 259. ISBN 950-08-0324-0</ref>
. Ugyanekkor Giachino korvettkapitány négy katonát vezetve a személyzet lakrészébe jutott be, amiről azt hitte, hogy a kormányzói rezidencia hátsó bejárata. Sellen és Fleet tizedes valamint Dorey tengerészgyalogos, akik ezt a lakrészt biztosították, visszaverték az első támadást. Giachino-t azonnal eltalálták, ahogy belépett az ajtón, Diego Garcia Quiroga hadnagyot pedig a karján érte lövés. A másik három argentin támadó visszavonult a szobalányok szálláshelyére.
 
Giachino nagyon súlyosan megsérült. Egy argentin szanitéc, Ernesto Urbina tizedes megpróbált eljutni hozzá, hogy ellássa, de megsérült egy gránátrobbanásban. Giachino, látva, hogy mi történt, kihúzta egy kézigránát biztosítóját és azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja. A britek megpróbálták rávenni, hogy szabaduljon meg a gránáttól és ebben az esetben el tudják látni, de Giachino visszautasította az ajánlatot és megakadályozta, hogy elérjenek hozzá. Körülbelül három órával ezután, a brit megadást követően Giachino-t a Stanley-i kórházba szállították, de belehalt a vérveszteségbe.<ref>Carlos Busser: ''Operación Rosario'' (Editorial Atlántida, 1984) pp. 277. ISBN 950-08-0324-0</ref>
 
[[Fájl:P33ARAGranville.jpg|thumb|250px|Az ARA Granville argentin korvett]]
A kormányzó követei az argentin vezetési pontot Stanley-ben, a városházán találták meg. Az argentin parancsnok elfogadta a tárgyalási ajánlatot a viharvert kormányzói hivatalban.
 
Mialatt a tárgyalások folytak, a kormányzói épületben egy másik incidens történt. A három argentin, akik Giachino csoportjával jutottak be az épületbe, véletlenül felhívták magukra Nott őrnagy figyelmét, ahogy megpróbálták elhagyni a rejtekhelyüket. Nott őrnagy a géppisztolyával a szobalányok szállásának mennyezetébe lőtt. A brit beszámolók szerint a megdöbbent argentinok lebucskáztak a lépcsőn és letették a fegyvereiket. Noha Hunt kormányzó már a megadás feltételeiről tárgyalt, ők lettek az első argentin hadifoglyok a háborúban.<ref>Carlos Busser: ''Operación Rosario'' (Editorial Atlántida, 1984) pp. 40. ISBN 950-08-0324-0</ref>
 
Alfredo Cufré százados, az argentinok elöljárója szerint (aki ekkor a repülőtéren tartózkodott), a három argentin a brit megadásig tartotta a pozícióját.<ref>nsight team Sunday Time (1982), Chapter I: Surrender (I), page 20.</ref><ref>"Suben a la planta superior de la casa, que era de madera. Entonces un montón de marines con ametralladoras se introducen a la planta baja y desde allí les tiran. Dos de los nuestros se habían subido a una bañadera y, además, había un sofá y un tanque de 200 litros. El tercero saltaba del sofá al tanque, mientras los otros dos seguían en la bañadera. Los marines tiraban ráfagas y ráfagas, y cuando suponían que estaban muertos los de arriba, paraban. Entonces los de arriba se ponían en la boca de la escalera y tiraban ráfagas a su vez y volvían a subir. Así pasaron casi tres horas." [http://www.nuestromar.org/noticias/mar_calmo9269_072007_valio_la_pena_alfredo_cufre_primer_soldado_que_piso_malvinas#prof La Voz del Interior, 2007. április 1.] "''Felmásztak a ház legfelső szintjére, ami fából épült. Akkor a brit tengerészgyalogosok automata fegyverekkel kezdték lőni őket a földszintről. Az emeleten volt egy fürdőkád, egy kanapé és egy 200 literes tartály. Ketten a fürdőkádba ugrottak, egy a tartályra mászott föl. A tengerészgyalogosok addig lőttek lentről, amíg úgy nem gondolták, hogy mindhárman meghaltak. Akkor ők hárman visszamentek a lépcsőhöz és tüzelni kezdtek lefelé. Ez három órán keresztül tartott.''"</ref>
A művelet eseményei a következő sorrendben követték egymást<ref>Horacio A. Mayorga ''No Vencidos'' (Ed. Planeta. 1998) pp. 71. ISBN 950-742-976-X.</ref>:
 
- A: Április 1., 21:30 A Santisima Trinidad romboló megkezdi a haditengerészeti kommandó katonáinak kirakását 21 felfújható motorcsónakba. A csónakok a Mullet Creek felé indulnak, de eltérnek északi irányba és tengeri hínármezőkbe ütköznek, amik gondokat okoznak a továbbhaladásnál. Ezért a legközelebbi alkalmas partszakaszra tartanak, ami Lake Point közelében található.
- B: Április 1., 23:00 A haditengerészeti kommandó első csoportja partot ér egy névtelen partszakaszon Lake Point közelében. Egy kisebb csoport Giachino korvettkapitány vezetésével a kormányzói épület felé indul, a főerő Sabarots korvettkapitány vezetésével a Moody Brook laktanya felé indul.
- C: Április 2., 04:30 Egy harci búvárokból álló csoport a Santa Fe tengeralattjáróról indulva észrevétlenül partot ér a Yorke-öböl közelében
- D: Április 2., 05:30 Sabarot korvettkapitány különítménye eléri és körbeveszi a laktanyát. Géppuskatüzet vezetnek és könnygázgránátokat dobnak az épületekbe, de nem találnak ott senkit.
- E: Április 2., 06:00 20 FMC Amtrac és számos LARC-V teherszállító jármű ér partot a Yorke-öbölben a Cabo San Antonio partraszállító hajóról indulva. Az argentin alegység három részre bomlik:
-- 4 Amtrac az előőrs, az egyik egy szakasz katonát szállít
-- 14 Amtrac a főerő
-- A parancsnokhelyettes vezetésével a LARC teherszállító járművek és egy Amtrac vontató
- F: Április 2., 06:30 Az előőrs nem ütközik ellenállásba. Egy szakasz biztosítja az elhagyott repülőteret, amit előzőleg a harci búvárok már átvizsgáltakelfoglaltak.
- G: Április 2., 06:30 A 16 fős argentin csoport eléri a kormányzói épületet, ahol 31 tengerészgyalogos, 11 tengerész és 1 helybéli lakos feltartóztatja őket. Három argentin megsérül, köztük a parancsnok Giachino korvettkapitány, aki később belehal sérüléseibe. Másik három argentint elfognak az épületben (8 óra körül), bár ekkor már megkezdődtek a tárgyalások a megadásról.
- H: Április 2., 07:15 Az argentin harcjárművek elérik Stanley-t, ahol a britek lesállást hajtanak végre ellenük géppuskákkal és páncéltörő rakétákkal. A britek elszakadnak a kormányzói épület irányába. Egy Amtrac könnyebben megrongálódik, 1 fő argentin könnyű sérült.
- I: Április 2., 08:30 Az argentin harcjárműves erő elfoglalja Stanley-t
- J: Az argentin hadsereg egy szakasza megkezdi a kifutópálya átvizsgálását, amíg a harci búvárok biztosítják a repülőteret és elfoglalják a világítótornyot.
 
 
154

szerkesztés