„Katia Mann” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Removing Link GA template (handled by wikidata) |
nevei |
||
1. sor:
== Élete ==▼
{{Életrajz infobox
|név= Katharina Hedwig Pringsheim
|kép= Katharina Mann 1905.jpeg
|képaláírás=
12 ⟶ 15 sor:
}}
'''
Szerzőként a ''Katia Mann'' nevet használta,<ref>{{citlib| szerző = Katia Mann | cím=Meine ungeschriebenen Memoiren | közreműködők = Elisabeth Plessen és Michael Mann | kiadó = S. Fischer | hely = Frankfurt | év = 1974 | isbn = 3-10-046701-9}}</ref>, idővel ''Frau Thomas Mann''-ként is aláírta a nevét,<ref name="Jens 2009">{{Citlib | kiadó = Rowohlt Verlag GmbH | isbn = 9783644001213 | szerző = Inge Jens | közreműsködők = Walter Jens | cím = Frau Thomas Mann: Das Leben der Katharina Pringsheim | dátum = 2009-10-30 }} 132. oldal</ref> édesanyja, [[Hedwig Pringsheim]]{{wd|Q96843}} naplójában ''Katja''<ref>{{Citper | szerző = Arno Widmann | cím = Hedwig Pringsheim: Tagebücher 1898-1904: Die Mutter der Braut | kiadó = Frankfurter Rundschau | elér = 2015-01-19 | dátum = 2014-06-12 | url = http://www.fr-online.de/literatur/hedwig-pringsheim--tagebuecher-1898-1904-die-mutter-der-braut,1472266,27468612.html }}</ref> és ''Kati'' becenéven emlegeti.
▲== Élete ==
=== Családja, származása ===
[[Fájl:Palais Pringsheim 1.jpg|bélyegkép|balra|A Pringsheim-palota Münchenben]]
Apja, Dr. Arthur Pringsheim, a müncheni [[Lajos Miksa Egyetem]] matematika professzora Berlinben és [[Heidelberg]]ben tanult, majd Münchenben doktorált. A műgyűjtő Pringsheim professzor világhírű [[fajansz|majolika]] gyűjteménnyel dicsekedhetett. A lelkes [[Richard Wagner|Wagner]]-rajongó részt vett a [[bayreuth]]i ''Festspielhaus'' alapításán, és mecénása lett a fesztiválnak. Édesanyja, Hedwig Dohm színésznő, a meiningeni Udvari színházban játszott házasságkötése előtt. Anyai nagyanyja, Hedwig Schleh [[pacifizmus|pacifista]] és Németország első [[feminizmus|női jogharcosa]], nagyapja Ernst Dohm, a ''Kladderadatsch'' szerkesztője volt. A művelt, liberális gondolkodású Pringsheim házaspár [[reneszánsz]] stílusú fényűző rezidenciája München kulturális és művészeti életének egyik központjává vált. Öt gyermekük született: Erik, Péter, Heinz, valamint Klaus és Katja ikerpár.
A jómódú szülők leányuknak is lehetővé tették a tanulást és a művelődést. Katja 1901 júniusában érettségizett magántanulóként a müncheni Wilhelmsgymnasiumban. Ezt követően magántanárok készítették fel az egyetemi felvételi vizsgákra görög, latin, francia, német nyelvekből, történelemből, matematikából, fizikából és vallási ismeretekből. Katja, édesapja írásos hozzájárulásával, 1901-ben miniszteri engedélyért folyamodott, hogy felvételizhessen a Lajos Miksa Egyetemre.
=== Házassága Thomas Mann-nal ===
32 ⟶ 36 sor:
1908 őszén felépült nyaralójuk Bad Tölzben, itt töltötték a hosszú nyári hónapokat. Gondtalan, boldog nyaralások időszaka következett. Klaus és Monika felnőttként is élénken emlékeztek erre a rusztikus, de mégis modern házra, a faborítású, szőnyegekkel borított szobákra, a ház körüli hatalmas virágos kertre, ahonnan szép kilátás nyílt a bajor [[Alpok]]ra. A teniszpályára, a közeli úszómedencére, ahol úszni tanultak. Édesanyjukkal naponta jártak málnázni az erdő szélére. A nyaralót 1917-ben eladták. 1909. március 27-én megszületett [[Golo Mann|Golo]] (Angelus), 1910. június 7-én pedig [[Monika Mann|Monika]], becenevén Mönle. Lakásuk szűknek bizonyult, októberben átköltöztek a Mauerkirchstrasséba.
[[Fájl:Mann villa 1.jpg|bélyegkép|jobbra|A herzogparki ház a [[Bavaria Film Studios]] területén (díszlet)]]
1911-ben Katját szűnni nem akaró köhögés gyötörte, amelyet láz is kísért. Bár tüdején nem fedeztek fel elváltozást, magaslati levegőre küldték. 1912-ben márciustól augusztusig [[Davos]]ban pihent. Mann is eltöltött három hetet az üdülőhelyen. [[A varázshegy]] regényébe építette be
1914 januárjában beköltöztek új, nagy házukba, amely a Herzogparkban, a Poschingerstrasséban épült fel. Katja foglalkozott a gyerekekkel, hogy Mann zavartalanul tudjon írni. Bad Tölzben nyaraltak, amikor kitört az [[első világháború]]. Katja azonnal telefonált a faluba, és vajat, tojást rendelt, majd lekocsizott a gyerekekkel, és nagy mennyiségű lisztet vásárolt. Később München környékét is bejárta biciklin, és nagy élelmiszercsomagokkal tért haza este fáradtan. Még a tüzelőszenet is ő szerezte be a szenesembernél. Katja, az elkényeztetett, gazdag polgárlány a háború évei alatt bebizonyította, hogy családjáért kész áldozatot vállalni.
38 ⟶ 42 sor:
1918. április 24-én megszületett [[Elisabeth Mann|Elisabeth]], becenevén Médi, 1919. április 21-én pedig hatodik gyermekük [[Michael Mann (irodalomtörténész)|Michael]], becenevén Bibi. Erika mellett Médi lett Mann kedvence, Moni féltékeny volt húgára. Az utolsó két szülés után az orvosok ismét pihenést ajánlottak Katjának. 1920 tavaszán és őszén 1-1 hónapot töltött Kohlgrubban, Oberammergauban, illetve az obersdorfi szanatóriumban.
[[Fájl:Katja_Mann_mit_ihren_sechs_Kindern_um_1919.jpg|bélyegkép|jobbra|Katja és gyermekei 1919 körül]]
1931-ben, amikor a nacionalizmus felerősödött Németországban, [[Constanze Hallgarten]] a német békemozgalom egyik női vezetője felhívást indított az ''Anyák és tanítónők nemzetközi békeligája német szekciójának'' megalapítására. [[Käthe Kollwitz]], [[Gerhart Hauptmann]] felesége, [[Elsa Berstein]] írónő, Dr. [[Gertrud Bäumer]] politikus és női jogharcos, [[Vicki Baum]] osztrák hárfaművész és író, Prof. Dr. [[Anna Siemsen]] pedagógus és politikus mellett Katja is aláírta a felhívó nyilatkozatot, immáron ''Frau Thomas Mann'' aláírással.<ref name="Jens 2009"/>
== Az emigráció évei ==
64 ⟶ 68 sor:
Erika lábközépcsont törése soha nem jött rendbe, 1960-ban pedig combnyaktörést szenvedett. Állapota nem javult a kórházi és szanatóriumi kezelések ellenére sem, Katja ápolta Kilchbergben. Erika 1969-ben agytumor műtéte után meghalt. 1972-ben Klaus ikerbátyja is meghalt. 1977-ben Michael fia öngyilkos lett, Elisabeth és Golo eltitkolták édesanyjuk előtt halálát. Katja asszony 1980. április 30-án hunyt el otthonában.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Inge Jens et Walter Jens: Madame Thomas Mann: La vie de Katharina Pringsheim (1883-1980), Paris, 2006, Éditions Jacqueline Chambon. ISBN 2-87711-307-8
| |||