„William James” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Életútja: magyarul
10. sor:
}}
 
'''William James''' ([[New York]], [[New York (állam)|N. Y.]] [[1842]]. [[január 11.]] [[Chocorua]], [[New Hampshire]], [[1910]]. [[augusztus 26.]]) [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] pszichológus, filozófus, az amerikai funkcionalista pszichológia alapító atyja.
 
== Életútja ==
21. sor:
 
[[File:Houghton MS Am 1092 (1185) - William James in Brazil, 1865.jpg|thumb|William James Brazíliában, 1865-ben]]
Tanulmányai során nagy hatással volt rá [[Louis Agassiz]]<ref>Jean Louis Rodolphe Agassiz (1807 — 18731807–1873)</ref>, a [[Harvard Egyetem]]en tanító [[svájc]]i [[Zoológia|zoológus]], részt vett vele egy expedícióban [[Brazília|Brazíliában]], az [[Amazonas]]nál, és ekkor megbetegedett. Álmatlanság, emésztési zavarok, szemproblémák és időnként [[depresszió]] gyötörte, ezek valószínűleg pszichoszomatikus jellegűek voltak. Német [[gyógyfürdő]]kben kezelték, s a külföldön való tartózkodása jó alkalom volt, arra, hogy 1867-ben [[Berlin]]ben részt vegyen du Bois-Reymond pszichológiai és fiziológiai előadásain és [[Heidelberg]]ben Helmholz óráit látogatta. 1869-ben a Németországból való hazatérése után megszerezte a sikeres orvosi diplomáját.
 
A pályaválasztási nehézségekkel küszködő James [[1869]]-[[1970|70]] között ifjúkori válságon ment át, s komolyan foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. Ezt a krízis Bain pszichológiája, és Charles Renouvier francia filozófus akaratelmélete segítségével küzdötte le. Ezután komolyan a [[pszichológia]] felé fordult.
43. sor:
Jamesnek fontos szerepe volt a [[tudat]] céljának megértésében, az általa vallott nézetekből táplálkozik a modern pszichológia is. Szerinte az [[agy|elme]] azért alakult ki, mert funkciója van, segíti a környezethez való alkalmazkodást. Megközelítését [[funkcionalizmus]]nak nevezzük.
 
Az [[érzelem]]kutatásban is jelentőset alkotott. [[1884]]-ben az általános nézettel szembeszállva írta le az érzelmek folyamatát. Úgy gondolta, hogy az [[inger]] először fizikai választ vált ki az emberből, majd ennek tudatosulása után éljük át az érzelmet. [[1885]]-ben tőle függetlenül ugyanezt fogalmazta meg [[Carl Lange]]<ref>Carl Georg Lange (1834 — 19001834–1900)</ref> dán fiziológus, ezért nevezik James-Lange-féle érzelemelméletnek.
 
== Pragmatizmusa ==
 
James húszas éveiben rendszeresen részt vett a „Metafizikai Klubnak” nevezett összejöveteleken. Itt ismerkedett meg [[Charles Sanders Peirce]]-szel,<ref>Charles Sanders Peirce (1839 — 19141839–1914)</ref> akivel életre szóló barátságot kötöttek. Peirce híres [[matematika|matematikus]], filozófus és [[logika|logikus]] lett, ő vezette be a pragmatizmus kifejezést. Egy pragmatista központi gondolatai azok, hogy mihez vezethet az adott jelenség, mi lehet a funkciója, működik-e az elképzelés.
 
James ezen gondolatok által átértékelte az [[Igazság (filozófia)|igazság]] fogalmát. Az igazság nem egy objektív terminus, hanem egy olyan valami, amely bizonyos kontextuson belül működik.