„William James” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Életútja: magyarul |
FoBe (vitalap | szerkesztései) |
||
10. sor:
}}
'''William James''' ([[New York]], [[New York (állam)|N. Y.]] [[1842]]. [[január 11.]]
== Életútja ==
21. sor:
[[File:Houghton MS Am 1092 (1185) - William James in Brazil, 1865.jpg|thumb|William James Brazíliában, 1865-ben]]
Tanulmányai során nagy hatással volt rá [[Louis Agassiz]]<ref>Jean Louis Rodolphe Agassiz (
A pályaválasztási nehézségekkel küszködő James [[1869]]-[[1970|70]] között ifjúkori válságon ment át, s komolyan foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. Ezt a krízis Bain pszichológiája, és Charles Renouvier francia filozófus akaratelmélete segítségével küzdötte le. Ezután komolyan a [[pszichológia]] felé fordult.
43. sor:
Jamesnek fontos szerepe volt a [[tudat]] céljának megértésében, az általa vallott nézetekből táplálkozik a modern pszichológia is. Szerinte az [[agy|elme]] azért alakult ki, mert funkciója van, segíti a környezethez való alkalmazkodást. Megközelítését [[funkcionalizmus]]nak nevezzük.
Az [[érzelem]]kutatásban is jelentőset alkotott. [[1884]]-ben az általános nézettel szembeszállva írta le az érzelmek folyamatát. Úgy gondolta, hogy az [[inger]] először fizikai választ vált ki az emberből, majd ennek tudatosulása után éljük át az érzelmet. [[1885]]-ben tőle függetlenül ugyanezt fogalmazta meg [[Carl Lange]]<ref>Carl Georg Lange (
== Pragmatizmusa ==
James húszas éveiben rendszeresen részt vett a „Metafizikai Klubnak” nevezett összejöveteleken. Itt ismerkedett meg [[Charles Sanders Peirce]]-szel,<ref>Charles Sanders Peirce (
James ezen gondolatok által átértékelte az [[Igazság (filozófia)|igazság]] fogalmát. Az igazság nem egy objektív terminus, hanem egy olyan valami, amely bizonyos kontextuson belül működik.
|