„Moses Mendelssohn” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dőlt betűk |
|||
3. sor:
==Élete és működése==
A középkori és koraújkori Európában a társadalmat nem feltétlenül egyének társulásának fogták föl. Az egyén helyzetét nem az emberi jogai, hanem a közössége, (céh, rend, felekezet) számára adott privilégiumok határozták meg. A vallásháborúk lezárultával megjelent a'' vallási türelem'' gondolata. A felvilágosodás korában a [[Emmanuel Joseph Sieyès|felvilágosult gondolkodók]] ezután megkérdőjelezték a korábbi ''társadalomszervezési formák'' létjogosultságát. A Felvilágosodás –a reneszánszhoz hasonlóan – igyekezett az egyént kiszakítani azokból a gondolkodási sémákból is, amelyekbe született. [[Kant]] definíciója szerint a Felvilágosodás “Az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságból. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogyvalaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. … ''Merj a magad értelmére támaszkodni.'"'''
Mendelssohn [[Dessau|Dessauban]] született, majd könyvelést tanult és kereskedő lett. Mint a német kultúra tisztelője barátságba került [[Lessing|Lessinggel]], aki segített, hogy kiadja filozófiai műveit. [[Nagy Frigyes porosz király|Nagy Frigyestől]] Berlinben való lakhatási jogot kapott. A ''Porosz Akadémia'' első díját el is nyerte egyik értekezésével, de zsidó származása miatt nem lehetett tagja magának az Akadémiának. Héber betűkkel átírva, de lefordította németre [[Pentateuchus|Mózes 5 könyvét]], 1767-ben pedig [[Platon]] [[Phaidon]] című dialógusának mintájára ő is írt egy ''Phaedon'' című értekezést a lélek halhatatlanságáról. A mű kapcsán vitába került egy svájci lelkésszel, ''Lavaterrel''. Hozzá címzett írásai nyomán vita bontakozott ki a zsidók polgári jogi helyzetéről. Ennek kapcsán írta egyik központi jelentőségű művét, a ''Jerusalem oder über religiöse Macht und Judentum'' című művét.
| |||