„Európai árfolyam-mechanizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dobdan (vitalap | szerkesztései)
update countries
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Frissítés
1. sor:
[[Fájl:Euro map 2009 hu.png|bélyegkép|jobbra|350px|Az [[eurózóna]] (kék) és az ERM–2ERM II (sárga) [[2009]]. [[január 1.|január 1]]-jén. Időközben [[Észtország]] (2011), és [[Lettország]] (2014) és [[Litvánia]] (2015) is bevezette az eurót.]]
Az '''európai árfolyam-mechanizmus''' ([[Angol nyelv|angolul]] ''European Exchange Rate Mechanism'', '''ERM''') az [[Európai Közösség]] által [[1979]] márciusában az [[Európai Monetáris Rendszer]] (''European Monetary System'', EMS) részeként abból a célból létrehozott [[árfolyamrendszer|rendszer]], hogy a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozására, illetve az [[euró]] bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az [[árfolyamingadozás]]t és közelebb vigyen a pénzügyi stabilitáshoz a Közösség (a majdani [[Európai Unió]], EU) tagállamaiban.
 
Jelenlegi egyetlen tagja [[Dánia]], amely nem tervezi bevezetni a közös európai valutát: a dánok [[2000]]-ben egy [[népszavazás]]on elvetették az euró bevezetését.
Jelenlegi tagjai: [[Dánia]], [[Litvánia]]. [[Litvánia]] lesz 2015. január 1.-jén. [[Dánia]] nem tervezi bevezetni a közös valutát.
 
Az euró bevezetésére végül [[1999]]. [[január 1.|január 1-jén]]-jén sor került, de nem az akkori 15 EU-tagállam mindegyikében. Az ERM ezután is fennmaradt, mint „az euró előszobája”, amelyben az euró bevezetésére készülő bármely EU-tagállamnak legalább két évig tartania kell saját fizetőeszközét.
 
[[Magyarország]] nem tagja az ERM-nek, az ERM-éhez hasonló sávos árfolyamrendszerről [[2008]] februárjában tért át a [[rugalmas árfolyamrendszer|lebegő árfolyamrendszer]]re. A szomszédos EU-tagországok közül [[Ausztria]], [[Szlovákia]] és [[Szlovénia]] már bevezette az eurót, [[Szlovákia]] [[2009]]-ben átlépett az [[eurózóna|eurózónába]]. [[Románia]] – Magyarországhoz hasonlóan – az ERM bevezetéséhez szükséges gazdasági stabilitás megteremtésének szakaszában van, [[Horvátország]]ban pedig még a gazdaság piaci átalakításának problémáival vesződnek.
 
Azonban az euró is veszített vonzerejéből: a 2012-es görög pénzügyi válság megmutatta, hogy nem feltétlenül jár több előnnyel az euróövezeti tagság, mint amennyi hátránnyal az, ha egy ország lemond az önálló [[monetáris politika|monetáris politikáról]].
 
==Működése==
23 ⟶ 25 sor:
[[1993]]-ban kényszerűen +/− 15%-ra szélesítették ki az ERM árfolyamsávját, hogy elkerüljék a font sterling katasztrófájának megismétlődését, miután spekuláció indult a [[francia frank]] és más ERM-tag devizák ellen.
 
==Az euró és az ERM–2ERM II==
[[1998]]. [[december 31.|december 31-én]] az [[eurózóna]] tagországainak ECU-árfolyamait befagyasztották, s ezzel létrehozták a másnapi hatállyal az ECU örökébe lépő, euróval szembeni átváltási árfolyamokat is.
 
[[1999]] másik jelentős változása, hogy az ERM-et az '''ERM–2''' (vagy '''ERM II.''') váltotta fel. Az új rendszerben, mint a régi ERM-ben is, a tagdeviza a belépéskor meghatározott, de indokolt esetben változtatható központi árfolyam körül +/− 15%-os sávban mozoghat. ''„...az ERM II. segít annak biztosításában, hogy az ERM II-ben részt vevő, euroövezeten kívüli tagállamok politikáikat a stabilitás irányába orientálják,
támogatja a konvergenciát, és ezáltal hozzájárul az euró bevezetésére e tagállamok által kifejtett erőfeszítésekhez” – fogalmaz az EU egyik hivatalos dokumentuma.<ref>[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32006X0325(01):HU:NOT Megállapodás (2006. március 16.) az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti központi bankjai között a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus eljárási szabályainak meghatározásáról.]</ref> Az ERM–2ERM II-tagok számára az [[Európa Központi Bank]] hozzáférést biztosít egy külön megállapodásban rögzített maximum összegű rövidtávú támogatási kerethez arra az esetre, ha az árfolyamsávot védeniük kellene. (Ilyen felső összeget a nem ERM-tag EU-tagok központi bankjai számára is meghatároznak.)
kívüli tagállamok politikáikat a stabilitás irányába orientálják,
támogatja a konvergenciát, és ezáltal hozzájárul az
euró bevezetésére e tagállamok által kifejtett erőfeszítésekhez” – fogalmaz az EU egyik hivatalos dokumentuma.<ref>[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32006X0325(01):HU:NOT Megállapodás (2006. március 16.) az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti központi bankjai között a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus eljárási szabályainak meghatározásáról.]</ref> Az ERM–2-tagok számára az [[Európa Központi Bank]] hozzáférést biztosít egy külön megállapodásban rögzített maximum összegű rövidtávú támogatási kerethez arra az esetre, ha az árfolyamsávot védeniük kellene. (Ilyen felső összeget a nem ERM-tag EU-tagok központi bankjai számára is meghatároznak.)
 
===Későbbi változások===
Mivel az eredeti ERM tagjai közül csaknem minden ország az eurózónába lépett tovább, az ERM–2ERM II-ben csak [[Görögország]] és [[Dánia]] maradt. [[2001]]-ben azonban Görögország is bevezette az eurót, így a [[dán korona]] maradt az egyetlen ERM–2ERM II-tag. A korona esetében Dánia az ERM–2ERM II kereteinél szigorúbb lebegtetési szabályt vállalt: a [[Danmarks Nationalbank]], a dán jegybank az euró ellen 7,46038 dán koronában meghatározott központi árfolyamhoz képest +/− 2,25%-os sávban tartja az ország fizetőeszközét. (A valóságban azonban a korona még ennél is sokkal szűkebb sávban mozgott.)
[[Fájl:Euro symbol.svg|bélyegkép|jobbra|280px|A cél: az euró.]]
Az EU új tagállamai vállalták, hogy bevezetik az eurót (azaz előtte legalább két évvel belépnek az ERM–2-be is), csatlakozási szerződéseik azonban erre nem jelöltek meg határidőt. A [[2004]]-es (és a [[2007]]-es) [[EU-bővítés]] során az Európai Unióba lépő országok számára irányelvként szintén szűkebb lebegési sávot határozott meg az [[Európai Bizottság]] az euró bevezetésének feltételeként: a központi árfolyam körüli +/− 2,25%-ot. Nyilatkozataikban azonban az EU hivatalnokai azt is sugallták, hogy az eurózónába való döntés meghozói az adott deviza erősödését megengednék, s a szűk sávra vonatkozó szabály csak a gyengülésre vonatkozik. Ezt tükrözte az is, hogy Szlovákiának az ERM–2-ben töltött 15 hónap után engedélyezték, hogy [[2007]] márciusában 8,5%-kal, 35,4424-re értékelje fel a [[Szlovák korona (1993)|szlovák korona]] euró elleni központi árfolyamát.
 
[[Fájl:Euro symbol.svg|bélyegkép|jobbra|280px250px|A cél: az euró.]]
Az ERM–2 tagországainak körében a 2004-es EU-bővítési kör óta annyi változás történt, hogy [[2007]]-ben [[Szlovénia]], [[2008]]-ban [[Ciprusi Köztársaság|Ciprus]] és [[Málta]], [[2009]]-ben Szlovákia, [[2011]]-ben pedig [[Észtország]] is átlépett az ERM–2-ből az eurózónába.
 
Az EU új tagállamai vállalták, hogy bevezetik az eurót (azaz előtte legalább két évvel belépnek az ERM–2ERM II-be is), csatlakozási szerződéseik azonban erre nem jelöltek meg határidőt. A [[2004]]-es (és a [[2007]]-es) [[EU-bővítés]] során az Európai Unióba lépő országok számára irányelvként szintén szűkebb lebegési sávot határozott meg az [[Európai Bizottság]] az euró bevezetésének feltételeként: a központi árfolyam körüli +/− 2,25%-ot. Nyilatkozataikban azonban az EU hivatalnokai azt is sugallták, hogy az eurózónába való döntés meghozói az adott deviza erősödését megengednék, s a szűk sávra vonatkozó szabály csak a gyengülésre vonatkozik. Ezt tükrözte az is, hogy Szlovákiának az ERM–2ERM II-ben töltött 15 hónap után engedélyezték, hogy [[2007]] márciusában 8,5%-kal, 35,4424-re értékelje fel a [[Szlovák korona (1993)|szlovák korona]] euró elleni központi árfolyamát.
Az ERM–2-ből az [[eurózóna|eurózónába]] való átlépésnek nem csak árfolyamfeltételei vannak. Ezeket az [[államháztartási hiány]]ra, az [[infláció]]ra, a hosszú távú [[állampapír]]kamatokra és az [[államadósság]]nak a [[bruttó hazai termék|GDP]]-hez viszonyított arányára vonatkozó feltételeket a [[konvergencia-kritériumok (Európai Unió)|maastrichti kritériumok]] foglalják össze. Magyarország volt az egyetlen az új EU-tagországok közül, amely éveken keresztül a belépés egyetlen kritériumát sem teljesítette.<ref>[http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=96634 Kinek lesz legközelebb eurója? – a szlovákok után a lengyelek jöhetnek.]</ref> Magyarország az előzetes várakozások alapján [[2009]]-re teljesíthette volna a fogyasztói árindexre ([[infláció]]ra) vonatkozó, valamint a GDP-arányos államháztartási hiányra (3%) vonatkozó kritériumokat, s így azon év végén megkezdődhettek volna az ERM-csatlakozási tárgyalásai.<ref>[http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=249473 Veres: jövőre megkezdődhetnek az ERM–2-es csatlakozási tárgyalások]</ref> A [[A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság|2008-ban csúcsosodó gazdasági világválságtól]] nyilván nem függetlenül, ezeket a feltételeket még 2012-ben sem tudja teljesíteni Magyarország.
 
Az ERM–2ERM II tagországainak körében a 2004-es EU-bővítési kör óta annyi változás történt, hogy [[2007]]-ben [[Szlovénia]], [[2008]]-ban [[Ciprusi Köztársaság|Ciprus]] és [[Málta]], [[2009]]-ben Szlovákia, [[2011]]-ben pedig [[Észtország]] is átlépett az ERM–2ERM II-ből az eurózónába.
 
Az ERM–2ERM II-ből az [[eurózóna|eurózónába]] való átlépésnek nem csak árfolyamfeltételei vannak. Ezeket az [[államháztartási hiány]]ra, az [[infláció]]ra, a hosszú távú [[állampapír]]kamatokra és az [[államadósság]]nak a [[bruttó hazai termék|GDP]]-hez viszonyított arányára vonatkozó feltételeket a [[konvergencia-kritériumok (Európai Unió)|maastrichti kritériumok]] foglalják össze. Magyarország volt az egyetlen az új EU-tagországok közül, amely éveken keresztül a belépés egyetlen kritériumát sem teljesítette.<ref>[http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=96634 Kinek lesz legközelebb eurója? – a szlovákok után a lengyelek jöhetnek.]</ref> Magyarország az előzetes várakozások alapján [[2009]]-re teljesíthette volna a fogyasztói árindexre ([[infláció]]ra) vonatkozó, valamint a GDP-arányos államháztartási hiányra (3%) vonatkozó kritériumokat, s így azon év végén megkezdődhettek volna az ERM-csatlakozási tárgyalásai.<ref>[http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=249473 Veres: jövőre megkezdődhetnek az ERM–2ERM II-es csatlakozási tárgyalások]</ref> A [[A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság|2008-ban csúcsosodó gazdasági világválságtól]] nyilván nem függetlenül, ezeket a feltételeket még 2012-ben sem tudja teljesíteni Magyarország.
 
==Árfolyamsávok==
Elméletben az ERM–2ERM II-n belül minden deviza a megállapított központi árfolyamhoz képest lefelé és felfelé is 16%-ot ingadozhat. ValójábanA a [[balti országok]] fizetőeszközei a központi árfolyamhoz rögzítettek,valóságban a [[dán korona]] pedigárfolyama alig mozog a sávközéphez képest., (Általábanáltalában kevesebb, mint 1 százalékotszázalék az eltérés.)
 
{|class="wikitable"
|-
!rowspan="2"|Belépés időpontja
!rowspan="2" style='"width:90px';" | Ország
!rowspan="2"|Deviza
!rowspan="2"|1 €
57 ⟶ 59 sor:
|[[1999]]. [[január 1.]]
|{{DEN}}
|[[dán korona|KroneKorona]]
|7,46038
| align="center" | 2,25%
| align="center" | <1%
|<1%
|A dán korona 1999-ben, az euró bevezetéskor lépett az ERM–2ERM II-be.
|-
| rowspan="2" | [[2004]]. [[június 28.]]
|-
|{{LTU}}
|[[litván litas|Litas]]
|3,45280
| align="center" | 15%
|15%
| align="center" | 0%
|0%
|A litván litas [[2002]]. [[február 2.|február 2-áig]] az [[amerikai dollár]]hoz volt rögzített, ezután pedig az euróhoz.
|-
76 ⟶ 78 sor:
|[[lett lat|Lat]]
|0,702804
| align="center" | 15%
|15%
| align="center" | 1%
|1%
|[[Lettország]] [[valutatanács]]ot alkalmaz, amelyben a latot kezdetben az [[SDR]]-hoz, [[2005]]. [[január 1.|január 1-től]] pedig az [[euró]]hoz rögzítették.
|}
 
==Jegyzetek==
{{forrásokjegyzetek}}
 
==Külső hivatkozások==
* [http://www.guardian.co.uk/fromthearchive/story/0,12269,793335,00.html The Guardian | Special reports | Pound drops out of ERM]SeptemberThe 17Guardian, 1992.] szeptember 17. {{en}}
 
Az [http://www.ecb.int/ Európai Központi Bank] sajtóközleményei:
98 ⟶ 100 sor:
 
{{DEFAULTSORT:Europaiarfolyammechanizmus}}
 
[[Kategória:Pénzügy]]
[[Kategória:Európai Unió]]