„Maros megye” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
25. sor:
 
=== Szomszédos megyék ===
Maros megye hét másik megyével szomszédos. Északon [[Suceava megye]] határolja 15 [[km]] hosszan, a megyehatár a [[Kelemen-havasok]] gerincén húzódik. Keletről 130 km hosszan [[Hargita megye]] határolja, a délkeleti részén egy rövid szakaszon (20 km) Brassó megyével határos. Déli szomszédja [[Szeben megye]] (80 km-en), délnyugatról [[Fehér megye|Fehér]] (40 km-en), nyugatról [[Kolozs megye|Kolozs]] (60 km-en), északnyugatról [[Beszterce-Naszód megye]] (100 km-en) határolja.
 
== '''Domborzat =='''
 
A megye területének háromnegyede az [[Erdélyi-medence]] részét képző dombvidék és fennsík. Az északkeleti részén a [[Keleti-Kárpátok]] vulkanikus vonulatához tartozó [[Kelemen-havasok]] és [[Görgényi-havasok]] találhatók. Legmagasabb pontja: [[Pietrosz-csúcs]] (2102 m). A főbb domborzati egységek: [[Kelemen-havasok]], [[Görgényi-havasok]], [[Mezőség]], [[Külüllőmenti-dombvidék]].
A megye legnagyobb részét a Brassói-medence északkeleti része és a Felső-Háromszéki-medence foglalja el. Északi és keleti határain középmagas hegyek találhatók. A legmagasabb pont a Háromszéki-havasokban található 1777 méter magas Lakóca-tető, a legalacsonyabb pont az ágostonfalvi Olt-híd melletti erózió-bázis 468 méteres magassággal. A megye területének 44%-át erdő borítja.
 
Az északi hegységek nagy része vulkáni tevékenység során alakultak ki (zárójelben legmagasabb pontjuk): Déli-Hargita (1558 m), Csomád-hegység (1301 m), Nagy-Murgó (1016 m). Keleti hegységek: Répát-hegység, Nemere-hegység (1649 m), Háromszéki-havasok (1777 m), Bodzai-havasok (1479 m). A megye középső részén elterülő hegységek: Baróti-hegység(1017 m), Bodoki-hegység (1240 m).
 
A '''[[Kelemen-havasok]]''' Maros megye legmagasabb domborzati egysége, a megye észeki részén található, legmagasabb csúcsa a [[Pietrosz-csúcs]] (2102 m). Gerincén húzódik a határ [[Suceava megye|Suceava megyével]], amely egyúttal az [[Erdély]] és [[Bukovina]] közti határ is. Vulkanikus kőzetek (főként [[andezit]]) alkotja, a hegységben több [[Tűzhányó|vulkáni]] kráter maradványa is található. Ezek közül legnagyobb a meredek falakkal körülvett, körülbelül 10 km átmérőjű Kelemen-[[kaldera]]. A vulkanikus domborzat mellett a 2000 m feletti részeken glaciális domborzati formák is megtalálhatók. Délen a [[Felső-Maros-áttörés]] nevű szoros határolja.