„Heltai Gáspár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
|||
5. sor:
[[File:Gáspár Heltai (1490-1574).jpeg|thumb]]
Születésének pontos helye és dátuma nem ismert. Családneve alapján következtetnek arra, hogy a Szeben megyei Heltauban (Nagydisznód) látta meg a napvilágot, mint egy erdélyi szász polgárcsalád gyermeke. Több jel is arra utal, hogy fiatal korában [[katolikus]] papként működött, valószínűleg [[Brodarics István]]nal is jó kapcsolatokat ápolt. De 1543-ban már az evangélikus [[wittenberg]]i egyetem hallgatói között találjuk, tehát ekkora már áttérhetett a lutheránus
Heltai német anyanyelvű volt, magyarul csak 1536-ban tanult meg, de ennek ellenére minden munkáját ezen a nyelven publikálta. Amikor áttért az evangélikus
1550-ben [[Hoffgreff György|Hoffgreff Györggyel]] közösen nyomdát alapított Kolozsváron. Két évig a nyomda kiadványain mindkettőjük neve szerepelt, 1553-ban azonban már csak Heltaié, aztán 1554-1558 között csak Hoffgreffé. Végül 1559-től, a nyomda 1575-ig történő bezárásáig végleg csak Heltai nevével találkozunk a kiadványokon. Biztosan nem tudják a kutatók, de valószínűleg pénzügyi nézeteltéréseik lehettek a tulajdonosok között, ennek tudható be az is, hogy Hoffgreff 1558-ban bekövetkezett halála után a nyomda tulajdonosa végleg Heltai lett. Az író másik irodalomtörténeti szempontból jelentős vállalkozása az 1560-as évek elején létesített papírmalma volt.
13. sor:
Heltai tudta, hogy a szászok a [[Német-római Birodalom]] területéről hozatják be a számukra fontos német nyelvű kiadványokat, mindennapi könyvszükségletüket meg jól kielégítette az ekkoriban [[Brassó]]ban működő Honterus nyomda. Ennek következtében ő maga csak elszórtan jelentetett meg egy-két német nyelvű munkát, 1552-től pedig kizárólag magyar és latin nyelvű kiadványokat tett közzé. Ugyanis a magyarok számára dolgozó könyvkiadási vállalkozás ekkoriban hiányzott. Nem volt egy olyan műhely, amely rendszeresen el tudta volna látni őket magyar nyelvű írásokkal. Heltai kiadványait jórészt maga írta, fordította vagy szerkesztette, olyan következetes nyomdai helyesírással, hogy műveinek és kiadványainak elterjedése nagy szerepet játszott a magyar helyesírás szabályozásában.
Heltai 1559-ben már az antitrinitáriusok oldalára állt a hitvitákban, ennek következtében végképp megszakadt a kapcsolata az evangélikus [[erdélyi szászok|szászok]]kal. Újabb felekezet váltását komoly lelki vívódások előzték meg, és csak tíz év múlva, 1569-ben lett hivatalosan is antitrinitárius.
Munkásságát Heltai is, akárcsak több kortársa [[katekizmus]]-kiadással kezdte 1550-ben. Közben elindította hatalmas műfordítói vállalkozását is: a teljes [[Biblia]] részenkénti magyar megjelentetését. Vallásos művei azonban munkásságának jelentéktelenebb részét alkotják, egyedül a Biblia fordítás általa készített részei jelentősebbek. Szépprózai és értekező munkái sokkal értékesebbek és színvonalasabbak. Heltai Kolozsvárott halt meg, valószínűleg 1574-ben.
| |||