„Heltai Gáspár” változatai közötti eltérés

Születésének pontos helye és dátuma nem ismert. Családneve alapján következtetnek arra, hogy a Szeben megyei Heltauban (Nagydisznód) látta meg a napvilágot, mint egy erdélyi szász polgárcsalád gyermekepolgárcsaládban. Több jel is arra utal, hogy fiatal korában [[katolikus]] papként működött, valószínűleg [[Brodarics István]]nal is jó kapcsolatokat ápolt. De 1543-ban már az evangélikus [[wittenberg]]i egyetem hallgatói között találjuk, tehát ekkora már áttérhetett a lutheránus hitre. A következő évben tért vissza [[Magyarország]]ra. Kolozsvárott telepedett le, ahol, mint szász lelkészlelkészként működöttdolgozott egészen haláláig.

1550-ben [[Hoffgreff György|Hoffgreff Györggyel]] közösen nyomdát alapított Kolozsváron. Két évig a nyomda kiadványain mindkettőjük neve szerepelt, 1553-ban azonban már csak Heltaié, aztán 1554-1558 között csak Hoffgreffé. Végül 1559-től, a nyomda 1575-igben történőtörtént bezárásáig végleg csak Heltai nevével találkozunk a kiadványokon. Biztosan nem tudják a kutatók, de valószínűleg pénzügyi nézeteltéréseiknézeteltérések lehettek a tulajdonosok között, ennekezt tudhatóa befeltevést támaszthatja alá az a tény is, hogy Hoffgreff 1558-ban bekövetkezett halála után a nyomda tulajdonosa végleg Heltai lett. Az író másik irodalomtörténeti szempontból jelentős vállalkozása az 1560-as évek elején létesített papírmalma volt.

Heltai tudta, hogy a szászok a [[Német-római Birodalom]] területéről hozatják be a számukra fontos német nyelvű kiadványokat, mindennapi könyvszükségletüket megpedig jól kielégítette az ekkoriban [[Brassó]]ban működő Honterus nyomda. Ennek következtében ő maga csak elszórtan jelentetett meg egy-két német nyelvű munkát, 1552-től pedig kizárólag magyar és latin nyelvű kiadványokat tett közzé. Ugyanis a magyarok számára dolgozó könyvkiadási vállalkozás ekkoriban hiányzott. Nemnem volt egymég olyan könyvkiadói műhely, amely rendszeresen el tudtamegjelentetett volna látni őket magyar nyelvű írásokkalírásokat. Heltai a kiadványait jórészt maga írta, fordította, vagy szerkesztette,; olyan következetes nyomdai helyesírással, hogy műveinek és kiadványainak elterjedése nagy szerepet játszott a magyar helyesírás szabályozásában.