„Vízibivaly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
35. sor:
Ma a világon mintegy 150 millióra tehető a házibivalyok száma. Az állomány 95%-a [[Dél-Ázsia|Dél-Ázsiában]] és Délkelet-Ázsiában található. Hagyományosan sok bivalyt használnak még [[Egyiptom]]ban is. Európában a [[Dél-Európa|dél-európai]] országok tartanak jelentős állományt.
==Magyar bivaly==
A magyar házibivaly őse valószínűleg az indiai vadbivaly, az ''arnibivaly'' lehetett. Ez az olykor a 2 métert is meghaladó félhold alakú szarvval rendelkező állat ma már csak Kelet-India mocsaraiban található meg.
A bivaly első magyarországi említése Erdélyből a [[11. század]]ból származik, majd [[II. Béla]] király 1138-as [[dömösi prépostság]]i adománylevelében szintén szerepelnek bivalyok.<ref>[http://civilkorzo.ro/hu/pd/a-magyar-bivaly.html A magyar bivaly] c. cikk a civilkorzo.ro honlapon. (A cikkben tévesen dömösi [[apátság]] szerepel [[prépostság]] helyett.)</ref>
[[Magyarország]]on a bivalyt a [[16. század]] óta tenyésztik.
A történelmi Magyarországon [[1911]]-ben 155 192 bivaly élt. Elsősorban a mai [[Somogy megye|Somogy]] és [[Zala megye]] nehezen járható, nedves, sáros területein használták ki munkaerejét. A [[második világháború]] előtt még [[Mezőhegyes]]en is volt egy értékes bivalytenyészet. A II. világháború utáni évtizedekben a bivaly tenyésztése a Kárpát-medencében szinte teljesen megszűnt. Napjainkban alig néhány tucatnyi állat őrzi a hajdani magyar bivalyállomány emlékét. A bivalytehenek kétharmada a [[nemzeti park]]ok területén, főleg a [[Balaton-felvidéki Nemzeti Park]] és a [[Fertő–Hanság Nemzeti Park]] területén él. A [[kápolnapusztai bivalyrezervátum]] Magyarország legnagyobb állományának ad helyet, egyben [[gén]]megőrzési feladatokat is ellát. [[1999]] óta a tenyésztésszervezés feladatát a ''Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete'' látja el.
49 ⟶ 53 sor:
== Tulajdonságai ==
Marmagassága 150–180 cm. A tehenek tömege 400-800 [[kg]], a bikáké 600–700 kg, az ökröké 500–800 kg. Szarvai sarlószerűen felfelé irányulnak. Bőre [[fekete]], feketés barna vagy szürkés, szőrzete ritka, a fara kopasz. Az újszülött borjú dús szőrzettel jön a világra. A bivaly igénytelen állat, megeszi a kákát, a nádat, a szittyót és a mocsári füveket.
A bivaly igénytelenebb állat még a szürke marhánál is, mivel megeszi a kákát, a nádat a szittyót és a mocsári füveket is, emellett edzett a [[gümokor]]ral szemben is.
A [[szarvasmarha|szarvasmarhánál]] nyugtalanabb, félénkebb, gondozójával szemben azonban engedelmes és jóindulatú. De kevesebb veszedelmesebb állat létezik a felingerelt bivalybikánál. Igaz, csak akkor támad, ha sarokba szorítják.
| |||