„Ikrény” változatai közötti eltérés

'''Ikrény''' [[község]] [[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Moson-Sopron megyében]], a [[Győri kistérségjárás]]benban.

A település elnevezése valószínűleg az iker névszó "n(y)" képzős változatából származik. Első birtokosai az Icrany vagy Ikrényi nemzetség tagjai voltak, róluk már a XIII13. század vége felé olvashatunk. A falut írott források 1256-ban említették először, amikor egy csallóközi peres ügyben ikrényi nemesek tettek tanúvallomást. Károly Róbert a községet 1324-ben Gutkeled nembéli Miklós szlavón bánnak és soproni comesnak ajándékozta. A XIV14. század közepén előbb a Nagymartoni ,majd 1373-ban már a Kanizsay nemzetség a birtokos. A Kanizsay család férfiágának kihalása után Kanizsay Orsolya maradt az egyetlen örökös. Nádasdy Tamás feleségül vette Kanizsay Orsolyát, így az ikrényi és a rábaszentmihályi jószágok a Nádasdy nemzetség birtokába jutottak. Nem szabad azonban más birtokosokról sem megfeledkezni: 1614-ben Torkos Péter Győr város bírája a megyei közgyűlésen Nádasdy Pál tisztjét megintette a győri határ legeltetéséért, s az intés ellen Nádasdy Pál és Vízkeleti János, mint ikrényi közbir-tokosok tiltakoztak. Nádasdy Ferenc kivégzése után a birtok a királyi kamara kezére került. A falu a későbbiek során újabb és újabb birtokosok kezén vándorolt: 1770-ben például a Körmendy, a Stverteczky, a Klempa, a Bolényi, az Eördögh, a Hajós, a Brunovszky és a Kaskovich családok osztoztak Ikrényen. A község egy részét 1777. körül Lamberg Volrad szerezte meg, majd a honosított Lamberg Fülöp folytatva a szerzést, a XIX19. század végére Ikrény, Lesvár, Oszhely a Lamberg grófi családé lett. A XX. század eleje azonban nem hozott szerencsét a falunak: visszafejlődött pusztává, s 1909-ben közigazgatásilag Rábapatonához csatolták. A második világháború befejeződése utáni időszak lényeges változást hozott a község életében.

Ikrény azon ritka települések közé tartozik, ahol az elmúlt 50 évben háromszorosára növekedett a lakosságszám. Ez elsősorban Győr közelségével, valamint a falu gyors fejlődésével magyarázható. Azok a tehetősebb győriek, akik a városi életforma kellemetlenségeit nem tudják elviselni, véglegesen letelepednek a közeli falvakban. Az utóbbi években elképzelhetetlen mér-tékű építkezési hullám kezdődött a faluban: jelenleg 345 a lakások száma, amelyből csak egy van önkormányzati tulajdonban A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya mára már megközelítette a 100%-ot, s időközben a telefonhálózat kibővítésére is sor került. A község valamennyi útja portalanítva van, ez is bizonyítéka a magas infrastrukturális fejlettségnek. Emellett meg kell említeni a szabadidőközpontot. A község központjában, a Győri út és a Vasútsor találkozásánál, a mai INCIA RT épületénél található egy műemlék jelleggel védett kastély, s annak magtárház épülete. A magtár átalakítását csak úgy engedélyezi az Önkormányzat, ha a műemlékileg fontos homlokzatot és szerkezetét nem változtatják meg. A magtár telkén a Műemlékvédelmi Hivatallal egyeztetett terv alapján díszkertet fognak létesíteni. Egyébként az egész terület átalakítása úgy lesz célszerű, ha a kastély a látószög középpontjába kerül. A kastély melletti Fülöp-erdőben sétálva eljutunk a Rábaholtághoz, amely egy gyönyörű kirándulóhelyet képez. Az egyik legfontosabb feladatnak az Önkormányzat a népesség helyben történő foglalkoztatását tekinti: erről a közeljövőben az INCIA RT és a COLORAMA.

* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=247 LégifotókLégi felvételek Ikrényről]