„Magyar Közgazdasági Társaság” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor:
A Magyar Közgazdasági Társaságot 1894. május 27-én alapították, ezzel Európában is az első hasonló szakmai-tudományos szervezetek közé tartozik. A szervezet első elnöke [[Láng Lajos (statisztikus)|Láng Lajos]], második elnöke [[Kautz Gyula]] volt.
1908-ban [[ifj. Paikert Alajos]] lett a főtitkára. Az ötvenes években a tevékenységét fel kellett függesztenie, ekkor [[Heller Farkas]] volt a szervezet vezetője. Néhány év elteltével, 1959-ben a szervezet újraalakult. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] utáni évek óta növekszik a szerepe és a taglétszáma. Ebben az időszakban hosszú éveken keresztül [[Halm Tamás]] volt az MKT főtitkára, ezt a pozíciót 2014-ig töltötte be.
A Magyar Közgazdasági Társaságnak mintegy öt és félezer tagja van.
A társaság mintegy tucatnyi szakosztályt működtet, és csaknem valamennyi megyében vannak helyi szervezetei, amelyek rendszeresen előadásokat, vitákat, konferenciákat rendeznek. Az MKT legfontosabb rendezvénye a Közgazdász-vándorgyűlés, amit évente más városban rendeznek meg, a helyi megyei szervezet támogatásával. 2014 szeptemberében már az 52. vándorgyűlést rendezte meg a társaság. Ugyancsak kiemelkedő a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozója, amit az MKT Ifjúsági Bizottsága szervez minden év tavaszán. A társaság nyitott az internet felé is: Beszélgetni kell! címmel 2009 őszén indított interaktív, internet-televíziós közpolitikai vitafórum-sorozatot a www.beszelgetnikell.hu honlapon.
A Magyar Közgazdasági Társaság közhasznú, független egyesület, amely fórumain teret kíván adni valamennyi közgazdasági áramlat és iskola számára, ugyanakkor fontos feladatának tekinti a szabad szakmai véleménynyilvánítás elősegítését. A társaság célja, hogy tagjai révén és a rendelkezésére álló eszközökkel segítse a közgazdaság-tudomány fejlődését és gyakorlati alkalmazását, a társtudományok képviselőivel való kapcsolattartást, a közgazdasági gondolkodás erősítését, hozzájáruljon a nemzet gazdagodásához, valamint tagjainak és általában a közgazdászoknak a szakmai érdekképviseletéhez és érdekvédelméhez.
{{csonk-szakasz}}
| |||