„II. Henrik francia király” változatai közötti eltérés

linkek
a ({{commons-natúr|category: → {{commonskat-natúr| AWB)
(linkek)
Apja, [[I. Ferenc francia király|I. Ferenc]] a Valois-k [[angoulême]]-i mellékágából származott, és csak akkor lett trónörökös, amikor az [[orléans]]-i ághoz tartozó, fiúgyermekkel nem rendelkező [[XII. Lajos francia király|XII. Lajos]] a koronát megörökölve [[1498]]-ban magához vette. [[1514]]-ben lányát, [[Bretagne]] örökösnőjét, Klaudiát is hozzá adta feleségül. Ferenc [[1515]]-ben lépett trónra.
[[Fájl:Henry II, king of France.. F Clouet.jpg|bélyegkép|200px|François Clouet: Az ifjú II. Henrik]]
Henrik a pár negyedik gyermeke volt: két nővére gyermekként halt meg, bátyja, a [[dauphin]], [[III. Ferenc bretagne-i herceg|Ferenc]] pedig [[Bretagne]] hercege volt. [[1526]]–[[1530]] között a két herceg [[Madrid]]ban volt túsz, [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] udvarában, garanciaként arra, hogy a [[Páviai csata (1525)|paviai csatában]] spanyol fogságba esett apjuk betartja a [[madridi béke|madridi békében]] foglaltakat. Bár nem így történt, az [[15301529]]-ases [[cambrai-i békebékeszerződés]] értelmében a hercegek 1530-ban hazatérhettek.
 
Henriket [[1533]]-ban [[II. Lorenzo de’ Medici]] [[firenze]]i uralkodó lányávalleányával, [[Medici Katalin francia királyné|Medici Katalin]]nal házasították össze, de sok gyermekük ellenére kapcsolatuk nem volt túlzottan bensőséges: Henrik igazi szerelme élete végéig az [[1538]]-ban megismert [[Diane de Poitiers]] volt, aki a későbbiekben komoly befolyást gyakorolt a királyi politikára, de Henrik még mellette is számos nővel ápolt intim kapcsolatot, több törvénytelen gyermeket nemzve.
 
Bátyja, [[III. Ferenc bretagne-i herceg|Ferenc trónörökös]] [[1536]]-ban hunyt el, így lett Henrik [[dauphin]] és [[A Bretagne-i Hercegség uralkodóinak listája|Bretagne hercege]] – igaz, a tartomány igazgatásába nem sok beleszólása volt, mivel az haszonélvezetével együtt apját illette. [[1540]]-ben is csak formálisan vehette át hercegsége irányítását. Henrik [[1537]]-től részt vett apja háborúiban: először [[Pikárdia]], majd [[Piemont]] területén harcolt. Ez utóbbi vidéken ismerte meg első azonosítható szeretőjét, egy helyi [[kurtizán]]t, [[Filippa Duci]]t. Közös gyermekük, [[Diane de France|Diane]] később Angoulême hercegnője lett. A dauphin [[1542]]-ben a [[roussilon]]-i [[Perpignan]] ellen vezetett hadat, [[1544]]-ben pedig az angolok kezén lévő [[Boulogne-sur-Mer|Boulogne]] angol kézen levő városát ostromolta.
 
== Uralkodása ==
=== Külpolitika ===
==== Skócia ====
Franciaország [[I. Ferenc francia király|I. Ferenc]] kora óta ellenséges viszonyban volt [[VIII. Henrik angol király|VIII. Henrik]] [[Angol Királyság]]ával, ezért aztán a [[Claude de Guise]] leányát feleségül vevő [[V. Jakab skót király]] [[1542]]-es halála után komoly katonai támogatást nyújtott [[Lotaringiai Mária skót királyné|Guise Mária]] anyakirálynénak és a csecsemőkorú uralkodónak, [[I. Mária skót királynő|Stuart Máriának]] a hatalmi igényekkel fellépő angolok ellen. A konfliktus [[1547]]. [[szeptember 10.|szeptember 10-én]] angol diadallal zárult a [[Pinkie Cleugh-i csata|Pinkie Cleugh-i csatában]], mire a [[Stuart-ház|Stuartok]] hívei Franciaországba menekítették a kis Máriát. Anyja [[1560]]-as haláláig Skóciában maradt, ahol a francia csapatok segítségével harcolt az angolok és a protestantizmus előretörése ellen.
 
A gyermek skót királynő a francia királyi ház hasonló korú sarjaival együtt nevelkedett. A korabeli tudósítások szerint igen szép és okos hölggyé érett, aki több nyelven beszélt, értett az irodalomhoz, jól tudott zenélni és kézimunkázni. Nem kis mértékben a Guise-lobbinak köszönhető, hogy az [[1548]]-as megegyezést valóra váltva [[1558]]-ban a dauphin, a későbbi [[II. Ferenc francia király|II. Ferenc]] feleségül vette Skócia nála két évvel idősebb királynőjét. E frigy nem csak a skót–francia szövetséget erősítette tovább, hanem lehetővé tette, hogy Márián keresztül nagybátyjai, Charles és François de Guise gyakorlatilag a kezükben tartsák a fiatal herceget.