„Padulai karthauzi kolostor” változatai közötti eltérés

|név =A [[Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park]], [[Paestum]] és [[Velia]] régészeti lelőhelyeivel és a Padulai karthauzi kolostor

A kolostort a 14. században, pontosabban [[1306]]. május 27-én alapította majd a spanyol [[Escorial]] mintájára építtette Tommaso Sanseverino, [[padula]]i Marsico grófja. Maguk az építkezési munkálatok 450 évig tartottak és a 19. századig nyúltak. Az óriási épület ({{formatnum:51500}} m² terület, ebből {{formatnum:30000}} van beépítve, 320 szobával és csarnokkal) körvonala azt a talapzatot eleveníti fel, amelyen [[Szent Lőrinc]]et (olaszul San Lorenzo) élve elégették.

A szigorú karthauzi szabályok szerint a kolostor elmélkedéseknek és munkának adott helyet. Ezen gyakorlatoknak külön helyiségek voltak kinevezve: egyrészt a békés klastromok, a finom vietrii kerámiával padlózott könyvtár, a berakásos [[márvány]] munkával ellátott kápolnák, a kolostor gyümölcsöskertjei, másrészt a nagy konyha, ahol a legendás, 1000 tojásból készült omlettet szolgálták fel [[V. Fülöp spanyol király|V. Károlynak]], a pincék nagy boroshordókkal, a mosókonyha, és az óriási kertek, ahol emberek dolgoztak az istállókban, a kemencéknél, és az [[olajbogyó]]-olaj présnél. A kertek hasznot hajtó tevékenységeknek adtak helyet, valamint a szerzeteseknek itt nyílt lehetőségük a külvilággal folytatott cserekereskedelemre.

A belső udvar {{formatnum:60000}} látogatónak szolgálhat hellyel. A keresztfolyosót, amely mintegy {{formatnum:12000}} m², 84 csarnok veszi körbe. A kolostor minden szerzetese rendelkezett két magánszobával és egy előszobával, saját bejárattal a kolostor kertjébe. Ez utóbbi kutak és virágágyak révén a [[barokk]] ízlést közvetíti. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] katonái a 19. században számos műtárgyat elraboltak innen, amelyeket ma már csak a [[Louvre]]ban lehet megtekinteni. Viszont a [[padula]]i könyvárbankönyvtárban maradtak fenn megtekintésre érdemes darabok.