„Oskar Schindler” változatai közötti eltérés

többszörös linkek
(kapcsolata a cionista mozgalommal, az angol wiki-cikkből fordítva)
(többszörös linkek)
| képaláírás =
}}
'''Oskar Schindler''' ([[Svitavy|Zwittau]], [[Szudétavidék]], [[Osztrák–Magyar Monarchia]], [[1908]]. [[április 28.]] – [[Hildesheim]], [[Németország]], [[1974]]. [[október 9.]]) [[szudétanémetek|szudétanémet]] gyáros, aki mintegy 1200 [[izraelitákzsidó vallás|zsidó]] munkás életét mentette meg a [[holokauszt]] során azzal, hogy lőszer- és edénygyáraiban dolgoztatta őket [[Lengyelország]], illetve a mai [[Csehország]] területén. Róla szól a [[Schindler bárkája]] című könyv és a [[Schindler listája]] című film.
 
== Élete ==
 
Oskar Schindler [[1908]]. [[április 28.|április 28]]-án született [[Svitavy|Zwittauban]], az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiában]] (jelenleg [[Csehország]]) [[szudétanémet]] családban. Gyermekkorában egy [[izraeliták|zsidó]] rabbi családja lakott a szomszédjukban, akikkel jó viszonyt ápoltak. Schindler családja az egyik leggazdagabb család volt Zwittauban, édesapjának, Hans Schindlernek gyára volt.
 
=== A háború előtt ===
 
Schindler [[1927]]-ben feleségül vette ''Emilie Pelzl''t ([[Emilie Schindler]] a II. világháború alatt szintén sok [[izraeliták|zsidót]] mentett meg). Azonban a családi cég a gazdasági válság idején csődbe ment, Schindler egy évre állástalan lett. 1931-ben és 1932-ben öszesen három alkalommal őrizetbe vették részegeskedésért és közbotrányokozásért.<ref>'''Crowe 2005,''' 20. old.</ref> 1935-ben belépett a Szudétanémet Pártba. [[1936]]-ban a náci Németország katonai hírszerzése, az [[Abwehr]] kémje lett. Később a cseh rendőrség számára ezt azzal indokolta, hogy pénzre volt szüksége, mert alkoholista volt és úszott az adósságban.<ref>'''Crowe 2004,''' 19. old.</ref> Feladata az ország ellen tervezett náci német támadás előkészítése keretében a vasutakra, katonai létesítményekre és csapatmozgásokra vonatkozó információk gyűjtése, valamint más csehszlovákiai kémek toborzása volt. A cseh rendőrség 1938. július 18-án letartóztatta, az október 1-én Szudétavidéket Németországhoz csatoló [[Müncheni egyezmény]] politikai foglyokra vonatkozó előírásai alapján szabadult ki. Schindler ezután Abwehr egysége vezetőhelyettese lett és feleségével együtt Ostravába települt, ahol részt vett a maradék Csehszlovákia márciusi hitleri megszállását előkészítő kémtevékenységben. Üzleti útnak álcázva gyakran utazott Lengyelországba, ahol 25 beosztott ügynökével együtt a Lengyelország ellen tervezett támadás előkészítése keretében a lengyel katonai tevékenységről és vasutakról gyűjtött információkat.<ref>'''Crowe 2004,''' 18, 54, 63. old.</ref> Csoportja egyik feladata a német csapatok felvonulásához döntő fontosságúnak tekintett Jablonkai hágón átvezető vasútvonal (Kassa-Oderberg vasút) és alagútja megfigyelése, a róla való információszerzés volt. Oskar Schindler egyik feladata volt az Abwehrnél a lengyel katonai egyenruhák beszerzése, melyeket a [[Gleiwitzi incidens]], a második világháború megkezdéséhez ürügyül szolgáló német provokáció során során használtak fel.<ref>'''Crowe 2005,''' 76. old.</ref> Schindler egészen 1940 őszéig dolgozott az Abwehrnek.<ref>'''Crowe 2004,''' 291-292. old.</ref>
 
[[1939]]-től a [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|Német Nemzetiszocialista Munkapárt]] (NSDAP) tagja. Oskar Schindler párttagsága révén jól ismert több magas rangú vezetőt, tisztet a pártból, az [[Schutzstaffel|SS]]-ből, a [[Gestapo|Gestapóból]]. A későbbiekben ezeket a kapcsolatokat – és vagyonát – használta fel arra, hogy embereket mentsen.
[[1943]]-ban átalakították a gyárat lőszergyárrá, de két év alatt egyetlen használható lőszer sem készült itt. Mikor a [[Szovjetunió]] csapatai elérték Lengyelországot, a gettókat átköltöztették. Schindler gyára sem maradhatott, mivel ő a nemzetiszocialista párt tagja volt. Minden követ megmozgatott, és végül elérte, hogy [[Brünnlitz]]be ([[Szudétavidék]]) helyezzék át az üzemet.
 
A költözéskor készült az ún. „Schindler listája”, ami azoknak a [[izraeliták| zsidóknak]] a nevét tartalmazta, akiket Schindler magával vitt az új gyárba. A listát Schindler titkára, [[Itzhak Stern]] gépelte le, 1098 nevet tartalmazott. Őket nevezik "Schindlerjude"-nak. A listán az időseket 20 évvel fiatalabbként, a gyermekeket felnőttként tüntették fel. Az orvosok, tanárok neve mellett szakmunkás végzettségek szerepeltek. A listán van Abraham Bankier neve is, ő volt eredetileg a gyár tulajdonosa.
 
A brünnlitzi üzem [[1945]]. [[május 8.|május 8]]-ig működött, ekkor Schindlernek menekülnie kellett. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott, melybe a következő mondat lett belevésve: „Wer nur ein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt“ („Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg.”). Ez a mondat lett az izraeli [[Jad Vasem|Jad Vashem]] múzeum mottója.
=== A háború utáni évek ===
[[Fájl:Schindlergrave 20070324.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Schindler sírja, Jeruzsálemben.]]
Schindler feleségével együtt [[Buenos Aires]]be ([[Argentína]]) menekült. Először 1957-ben tért vissza Európába. Azonban nem volt könnyű élete a háború után sem: gyakran érték inzultusok hazájában. [[Frankfurt am Main]]ban telepedett le, és elindított egy cementgyárat. 1961-ben ez a gyár is tönkrement. A megmentett [[zsidó vallás|zsidók]] alapítványt hoztak létre Schindler megsegítésére. [[1962]]-ben a [[jeruzsálem]]i "Igazak fasorában" fát ültethetett. [[1963]]-ban Izrael állam az Igazak díjával jutalmazta, és megkapta a Martin-Buber-Békedíjat is. [[1974]]. [[október 9.|október 9]]-én halt meg [[Hildesheim]]ben. Jeruzsálemben temették el.
 
== Film ==