„Japán buddhista művészet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
23. sor:
==Kamakura-kor==
 
Japánban a 12. század végén számos polgárháború dúlt a rivális családok egymásnak feszülése végett, mely a feudalista [[Kamakura-bakufu]]/Minamoto-sógunátus megalakulásához vezetett. A győztes [[Minamoto család]] politikai központjaként Kamakurát jelölte ki, innen ered a sógunátus és a korszak neve is. A császár Kiotóban maradt, de csak bábként, s a tényleges hatalom a sógunátus kezébe került. A korszakban Japán ismét felvette kulturális kapcsolatait '''Kínával''', és a japán buddhizmus két leghangsúlyosabb ágává a [[Zen|zen buddhizmus]], és a '''[[Tiszta Föld buddhizmus]]''' erősödött.
A Kamakura pártfogókhoz közelebb álltak a realisztikus és naturalista szemlélet módok a művészet terén, amit a buddhista szobrászaton belül a Kei iskola testesített meg. Az iskola fejlődésére erőteljes hatással volt '''Dzsócsó, Kakudzsó, és fia, Raidzsó''' művészete. Hármukat szokták az iskola alapítóinak nevezni, de meg kell jegyezni, hogy a Kei iskola Unkei és Kókei mesterek nélkül nem alakult volna meg 1200 körül.
[[File:Todaiji Nandaimon Ungyō.jpg|right|thumb|Kongórikisi]]