„Zelk Zoltán” változatai közötti eltérés

A kommunista rendszerben ünnepelt költő volt. A valódi helyzetet nem ismerve írt hangzatos költeményeket [[Sztálin]] és [[Rákosi Mátyás]] dicsőítésére. 1948-ban [[Baumgarten-díj]]jal, 1949-ben és 1951-ben [[Kossuth-díj|Kossuth]]-, illetve [[József Attila-díj]]jal jutalmazták. Gyermeklapot is indított ''Kisdobos'' címmel (1952–1956), amelyben saját gyermekversei is megjelentek. Ekkor már tisztában volt a kommunizmus fonákságaival és az [[1956-os forradalom]] lelkes híve lett. A forradalom leverését követően háromévi fogságra ítélték, de amnesztiával másfél év után, 1958. október 15-én szabadult.<ref name="hegedüs"/> Azonban ez nem tölthette el örömmel: felesége egy héttel szabadulása előtt meghalt, édesanyja pedig a halálos ágyán feküdt, s másnapra meg is halt. Zelk életében ez volt a mélypont, de lírájában egy új korszak kezdődött. 1963-ban jelent meg a ''Tűzből mentett hegedű'' című kötete, benne a feleségét sirató gyászdalával ''(Sirály)''. 1964-től karcolatokat, tárcákat, jegyzeteket írt az [[Élet és Irodalom]]ba, 1965–1967 között a [[Tükör (folyóirat)|Tükörben]] is megjelentek írásai.

 

 

2000-ben a Zelk Zoltán Alapítvány megalapította a [[Zelk Zoltán-díj|Zelk Zoltán-díjat]]. Az alapítvány célja, hogy mind erkölcsi, mind anyagi értelemben segítse a költők munkáját és irodalmi, művészeti tevékenységét a már meglévő irodalmi és művészeti értékek megőrzése és gyarapítása érdekében. Az alapítvány kuratóriuma évente egy alkalommal, minden év decemberében, Zelk Zoltán születésnapja (december 18.) környékén adja át a Zelk Zoltán-díjat egy arra érdemesnek tartott költő részére a [[Petőfi Irodalmi Múzeum]]ban.