„Majláthfalva” változatai közötti eltérés

'''Majláthfalva''' [[román nyelv|románul]] ''Mailat'') [[falu]] [[Románia|Romániában]], [[Arad megye|Arad megyében]], a [[bánság]]i részen. [[Vinga]] és [[Fönlak]] között nyugatra a [[Aranka (folyó)|Harangod folyó]] bal partján.

1819-ben [[temesköz]]i (bánsági) és [[Csanád vármegye]]i gazdák és dohánykertész családok alapították a községet a Harangod folyó bal partján. A hely már lakott volt lakott., Túregyháza<ref>Turegyháza – középkori helység név a Tariak birtoka 1465.http://www.banaterra.eu/magyar/M/majlatfalva.htm http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0022/6.html</ref> de Szőlős és Serfesd elnevezés is előfordult <ref>Serfesd - hely megnevezés, Botos család birtoka 15.sz Erdély Története 1988.B</ref>. Vinga és Fönlak községek között nyugatra fekszik. A községtől délkeletre voltak a Bezdán-, Szőke-, Sörös- és a gróf Woracziczky-tanyák. A lakosok a rokonságot sokáig fenntartották a bánságibánáti [[Szaján (település)|szajáni]], [[magyarcsernye]]i és a Csanád vármegyei [[szőreg]]i és [[makó]]i rokonokkal.

Temesköz a császári Hadihadsereg tanács irányitásaparancsnoksága alatt maradt még 60 évig, végrehajtották a németek betelepítését, általában az őshonos lakosság falvaiba. A temesközi földbirtokosok földjeit elvették, egy részét a telepeseknek adták: 24 hold szántót 6 hold kaszálót-legelőt, szekeret és igavonó állatokat, útiköltséget és 10 év adómentességet és kiürített házat telket.<ref>Magyar katolikus lexikon (lexikon.katolikus.hu) Magyarország népes és gazdag vidékének tartották, korábban Tömös vármegyének hívták. 19 vára volt és 22 városa és 990 faluja a Hunyadiak korában a 15. században.</ref> A magyar rendek birtokaitnagybirtokokat a császár utasitására császári eladtákkamara idegeneknekeladta, adtak hozzá magyar honosítást és grófi címet. 1778-ban a Temesközt (Bánság) visszasorolták a magyarországi megyerendszerbeközigazgatásba. A Mercy gróf Temesköz katonai parancsnoka által végrehajtott lakás és lakossági összeírás 1723–25 a temesközi őshonos lakosság száma nem egyezik a térképen feltüntetett házak számával. Majláthfalva mellett Vinga, Monostor, Túregyháza falvak lakatlan helyként van beírva.<ref> Hasonló tényeket mutat Aurel Tinta is az 1972 kiadott könyvében ''Colonizarile Habsburgice in Banat''. Ed. Facla 1972/</ref> A korabeli katonai térképek mára nyilvánosak a weben is.<ref>A Mercy összeírás 1723-25 a szomszédos községeket, Vinga, Monostor, Turegyháza lakatlankéntIlakatlanként beírása bizonyiték,hogy az összeíráskor elött a kitelepités megtörténtírták be. A korabeli térkép isviszont lakottként mutatja.</ref> A környező községek lakossága mind őshonosak, láthatók a falvak házai, a térkép több házat mutat mint az összeírás. Sűrűn lakott, árvízmentes terület, a föld fekete humusz. Nyomás gazdálkodást folytattak<ref>Magyar katolikus lexikon /lexikon.katolikus.hu/ Magyarország népes és gazdag vidékének tartották, korábban Tömös vármegyének hívták,itt volt a Csanádi egyházmegye területe. 19 vára volt és 22 városa és 990 faluja a Hunyadiak korában a 15. században.</ref> azaz nagyobb részben művelt terület, a többi legelő. Varjas átlagos falu 150családot150 főt tartott a török nyilvántartás<ref>A 17. sz. hetvenes éveiben elrendelték a községek közötti pontos határ kijelölést. Varjas átlagos falu 150 főt tartott nyilván a török, családonkéntszemélyenként 200-tól több száz juhot tartottak, de szarvasmarhát és lovat is. ''Erdélyi Tudományos Füzetek'' 1935</ref>. Szatmárba a katolikus németek 17. sz-i betelepítésekor az őshonos magyar lakosság helyben maradt, a Temesközben nem maradhattak, házaikba német és havasalföldi telepeseket költöztettek be. Az őshonos lakosok pusztákon, uradalmi birtokok szálláshelyein húzták meg magukat lemondva vallásukrol,nemzetiségükröl vagy a elmenekültek.Maroson túlra mentek.

A török hódoltság alatt a keresztények vallás gyakorlását nem tiltották.A magyaroknak ekkor már saját református egyházuk volt amit 1718 után a temesközben is leromboltak.úgy mint a Tisza-Maros jobb oldalán a 17.sz. ban.

A „szaladás” a majláthfalviaknak szomorú emlék, úgy mesélik, hogy 1849 februárjában rájuk tört a szomszéd falu, Kétfél szerb lakossága az megjegyzendő: Kétfél lakossága a 18. sz tól szerb és német lett . [[Pécska|Pécskára]] a Maroson túlra menekültek, az írott valóság az hogy az ellenforradalmárok kényszerítették a magyar falvak népét BánságBánát elhagyására. Tavasszal tértek vissza a kifosztott, felperzselt falvakba. 1849-ben a szabadságharc letörése után Ferenc József császár a Temesközt szerb Bánát raBánátra (Banat) nevezi át, a bán tisztséget nema töltöttébecsászár magának tartotta meg. A Bánát elnevezés ekkor keletkezett. 10 év után maga a császár számolja fel bánátot, és újra visszasorolják a területet a magyar közigazgatásba, máskülönben is alkotmányellenes volt.

A köznyelvben mára Bánát a használatos. 1857-ben népszámlálást tartottak (a szerbek szervezésében) Bánátban, lakossága nemzetiség szerint: szerb {{szám|431863}}, magyar {{szám|383522}}, román {{szám|372060}}, német {{szám|324609}}. Csanád várát és a várost az egykori ősi püspökséget és Fönlak várát a Maros folyó bal partján jó állapota ellenére a törökök kivonulása után (1716) a Habsburg katonaság lerombolta, gróf Eotlingen császári tanácsnok vezetésével, mérnökök tisztek irányításával.<ref>Kiss Gábor Erdélyi várak és várkastélyok. Panoráma kiadó</ref> A csanádi püspökség ősi köveit széthordták. Fönnmaradt azonban az őshonos lakosság a maros mindkét oldalán,az ő-ző nyelvjárást beszélők. Majláthfalva lakossága szintén e nyelvjáráshoz tartozik. A Habsburg Katonai hatalom alatt 60 évig, 1778-ig magyarok nem telepedhettek vissza a Bánságba.