Wikipédia

„Abdullah szaúdi király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
| ragadványnév =
| titulusai =
 
| állam =
| megnevezés = [[Szaúd-Arábia]] királya
18 ⟶ 17 sor:
| előd = [[Fahd szaúdi király|Fahd ibn Abdul-Aziz]]
| utód = [[Szalman szaúdi király|Szalman ibn Abdul-Aziz]]
 
| uralkodóház =[[Szaúd-ház]]
| teljes_név =
| születési dátum = [[1924]]. [[augusztus 1.]]
| születési hely = [[Rijád]]
| halálozási dátum = [[2015]]. [[január 23.]] {{életkor-holt|1924|8|1|2015|1|23}}
| halálozási hely = [[Rijád]]
| temetés dátuma =
40 ⟶ 38 sor:
Fahdhoz hasonlóan, Abdullah is a modern Szaúd-Arábia megalapítójának, [[Abdul-Aziz szaúdi király|Abdul-Aziz ibn Abdul-Rahmannak]] a fia. Anyja a király nyolcadik felesége, Fahda bint Asi Al Shuraim volt. Abdullah felnőtté válása óta fontos politikai pozíciókat töltött be. Első hivatalát 1961-ben kapta, amikor [[Mekka]] polgármestere lett. 1962-ben a Szaúdi Nemzeti Gárda parancsnokává nevezték ki, ezt a pozícióját egészen trónra lépéséig megtartotta. Miniszterhelyettesi pozíciót is betöltött, Fahd 1982-es trónra lépésekor pedig trónörökösnek nyilvánították. Fahd király 1995-ös agyvérzése után gyakorlatilag már ő irányította az országot egy évtizeddel későbbi tényleges örökösödéséig.
 
Abdullah Szaúd-Arábia hatodik királya volt. Örököseként másik féltestvérét, Szalman ibn Abdul-Azizt nevezte meg. Óvatos reformokkal igyekezett az [[iszlám]] szigorú [[Vahhábizmus|vahhabita]] irányzatát követő országát modernizálni. Az iszlamista közvélemény nyomására nem engedélyezte, hogy az [[Iraki háború|iraki háború]] idején az amerikai hadsereg használja szaúdi bázisait<ref>[http://asianhistory.about.com/od/profilesofasianleaders/p/AbdullahProfile.htm Biography of Saudi King Abdullah]</ref>. Személyes vagyonát 21 milliárd dollárra becsülték, ő volt a világ harmadik leggazdagabb államfője<ref>[http://www.forbes.com/2008/08/20/worlds-richest-royals-biz-richroyals08-cz_ts_0820royal_slide_4.html?thisSpeed=15000 "No. 3: King Abdullah bin Abdulaziz". Forbes. 11 March 2011] </ref>.
 
== Élete a trónra lépésig ==
46 ⟶ 44 sor:
Abdullah 1924. augusztus 1-én született [[Abdul-Aziz szaúdi király|Abdul-Aziz király]] tizedik fiaként. Anyja – aki a befolyásos Sammar nemzetség vezetőjének, Asi Shuraimnak volt a lánya – meghalt, amikor Abdullah hatéves volt. Állítólag anyai rokonsága és gyermekkori beszédhibája volt az oka, hogy testvéreihez képest csak későn kapott fontos feladatokat
 
1963-ban a 39 éves Abdullahot kinevezték a [[Szaúdi Nemzeti Gárda]] parancsnokává, így megszilárdult a királyi családon belüli helyzete. Az ikhwani főhadiszállású gárdát modern fegyveres erővé fejlesztette. A Nemzeti Gárda 1985-tól kezdődően a Janadiriyah fesztivált is szponzorálja, amely az arab törzsi hagyományokat, népi táncokat, teveversenyeket igyekszik fenntartani.
 
1975 márciusában [[Khalid szaúdi király|Khalid király]] második miniszterelnök-helyettessé nevezte ki Abdullah herceget, amivel a kormányzat harmadik legbefolyásosabb emberévé vált. Kinevezése súrlódásokat is okozott a királyi családban, mert Fahd trónörökös inkább Szultan öccsét látta volna szívesen a poszton. Abdullahra nyomás nehezedett, hogy a kormányzati pozícióért cserébe mondjon le a Nemzeti Gárda parancsnokságáról, amibe azonban nem egyezett bele, nehogy ezzel csorbítsa a tekintélyét.
 
1982. június 13-án meghalt Khalid király és [[Fahd szaúdi király|Fahd ibn Abdul-Aziz]] lépett a trónra, a hivatalos trónörökös pedig Abdullah herceg lett. Emellett megtartotta a Nemzeti Gárda parancsnoki posztját. Miután 1995-ben Fahd agyvérzést kapott és cselekvőképtelenné vált, Abdullah herceg a továbbiakban ''de facto'' [[Régens|régenskéntrégens]]ként irányította Szaúd-Arábiát.
Abdullah 2001-ben elutasított egy washingtoni meghívást, mert az Egyesült Államok támogatta Izraelt a második palesztin intifáda idején. Az ország gazdaságát nyitottabbá tette, csökkentette a kormányzati kiadásokat és sürgette Szaúd-Arábia felvételét a [[Kereskedelmi Világszervezet|WTO]]-ba<ref>Byman, Daniel L. (Spring 2005).[http://www.jstor.org/discover/10.2307/20202473?uid=3738216&uid=2&uid=4&sid=21102611470637 "The Implications of Leadership Change in the Arab World"] ''Political Science Quarterly'' 120 (1): 59–83.</ref>.
 
2001 augusztusában hazarendelte a washingtoni nagykövetet, állítólag azért mert a televízióban látta, ahogyan egy izraeli katona brutális bánt egy idős palesztin nővel<ref>Walsh, Elsa (24 March 2003). [http://www.saudiembassy.net/_pvw37F68B18/files/PDF/03-ST-Bandar-0324-NewYorker.pdf The prince.]''The New Yorker''</ref>.
 
Az [[Arab Liga]] 2002-es bejrúti találkozóján egy kompromisszumos békekezdeményezéssel, az ún. Abdullah-tervvel állt elő az arab-izraeli konfliktus megoldására.
 
Az [[al-Káida]] robbantásos merényletei után, 2003-ban elhatározta a politikai és vallási szélsőségesek visszaszorítását és megalapította a Nemzeti Párbeszéd szervezetét, amellyel elsősorban a [[Síitasíita iszlám|síita]] kisebbség elleni gyűlöletkeltést kívánta leállítani.
 
== Szaúd-Arábia királya ==
64 ⟶ 62 sor:
 
=== Belpolitikája ===
2005-ben megindítottak egy állami oktatási programot, melynek keretében fiatal szaúdiak nyugati egyetemeken való oktatását támogatták. A program során mintegy 70 000 diák 25 országban való tanulási költségeihez járultak hozzá.
 
Átstrukturáltatta az ország igazságszolgáltatási rendszerét, lehetővé tette a bírói döntések felülvizsgálatát és a bírák továbbképzését. Támogatásával jött létre az ''Abdullah király Természettudományi és Műszaki Egyetem'', az ország legnagyobb ilyen intézménye. Kormányzata aktívan támogatja az ország gazdaságának diverzifikálását, hogy az olajiparon túl a bányászatra, napenergiára és vallási turizmusra is támaszkodjék.
 
A király határozottan fellép a terrorizmus támogatóival szemben, a rendőrség számos letartóztatást hajtott végre, amely után a gyanúsítottakat sokszor megkínozzák és elítélésük után nyilvánosan lefejezik.
 
Egy 2010-es rendelete alapján csak az államilag elismert vallástudósok adhatnak ki [[Fatva|fatvát]], amivel szintén a radikális iszlamizmust kívánja visszaszorítani<ref>Christopher Boucek (23 October 2010).[http://carnegieendowment.org/2010/10/27/saudi-fatwa-restrictions-and-state-clerical-relationship/6z8a Saudi Fatwa Restrictions]Carnegie Endowment. </ref>.
 
Hogy megakadályozza az [[arab tavasz]] Szaúd-Arábiára való átterjedését, Abdullah király egy 37 milliárd dolláros programot indított a munkanélküli fiatalok segélyezésére, oktatására és lakhatására, valamint egy új sportcsatorna felállítására. 2011 szeptemberében a király megígérte, hogy a 2015-ös helyhatósági választásokon a nők is szavazhatnak majd.
2012 januárjában leváltotta a vallási rendőrség vezetőjét, és egy mérsékeltebb vonalat követő papot nevezett ki a posztra. Ugyanezen az év júliusában bejelentették, hogy a jövőben engedélyezni fogják, hogy nők is indulhassanak az olimpián az ország színeiben. 2013 augusztusában a szaúdi kormány bűncselekménynek nyilvánította a házastársi erőszakot és egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy akár 50 000 [[Szaúdi riál|riál]] bírsággal bünteti.
 
=== Külpolitikája ===
[[Fájl:Vladimir Putin in Saudi Arabia 11-12 February 2007-1.jpg|bélyegkép|300px|bal|A szaúdi király és [[Vlagyimir Putyin]] 2007-ben]]
Abdullah király 2007 novemberében meglátogatta [[XVI. Benedek pápa|XVI. Benedek pápát]] a [[Vatikán|Vatikánban]]ban. Ő volt az első szaúdi uralkodó, aki katolikus egyházfővel találkozott. Egy 2008-as mekkai konferencián felszólította a muszlim vallási vezetőket a többi világvallás képviselőivel való párbeszédre. 2012-ben megkezdte működését a király által kezdeményezett [[Bécs|bécsibécs]]i székhelyű ''Abdullah ibn Abdul-Aziz király Nemzetközi Központ a Vallások és Kultúrák Közötti Dialógusért'' szervezet<ref>[http://www.wien.gv.at/english/politics/international/mdeui/newsletter/2-2013-dialogue-centre.html New centre for interreligious dialogue] ''International Vienna'' (2). 2013.</ref>
 
Szaúd-Arábia 2011-ben kezdeményezte egy arab Közös Piac létrehozását. A külügyminiszter nyilatkozata szerint 2015-re létrehozzák az arab vámuniót és 2017-től a Közös Piacot is. Történtek lépések az arab országok vasútvonalainak és elektromos hálózatainak összekapcsolására is.
 
A [[Szíriaiszíriai polgárháború|szíriai polgárháborúban]]ban a szaúdi királyi család a felkelőket támogatja.
 
Mivel Szaúd-Arábia az [[Egyesült Államok]] szövetségese, Abdullah trónörökösként és királyként is számos látogatást tett [[Washington (főváros)|Washingtonban]]. Ellenezte [[Irak]] [[Iraki háború|2003-as megtámadását]] és megtiltotta, hogy a hadműveletekhez felhasználják a szaúdi USA-támaszpontokat.
 
A király határozottan szembenáll az [[Irán|irániirán]]i külpolitikával, és többször tiltakozott az arab országok ügyeibe való beavatkozásuk miatt. A washingtoni nagykövet állítása szerint támogatna egy amerikai csapásmérést az iráni atomprogram leállítására<ref>[http://web.archive.org/web/20140111090959/http://www.google.com/hostednews/afp/article/ALeqM5ghmoS0bJ_XaFC5Y9NWUF1I87_N_g?docId=CNG.050a9c8c5fd91a430d7e435fcc325b90.861&hl=en "Saudi King urged US to attack Iran"]</ref>. Abdullah figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy Irán [[Hezbollah|Hezbollah]]-szerű]] szervezeteket igyekszik felállítani az afrikai országokban.
 
Az arab tavasz 2011-es kitörésekor Abdullah szaúdi csapatokat küldött [[Bahrein|Bahreinbe]]be, az ottani tüntetések elfojtására. Az ország menedéket nyújtott az elűzött [[Tunézia|tunéziaitunézia]]i elnöknek, [[Zín el-Ábidín ben Ali|Zín el-Ábidín ben Alinak]]nak.
 
== Kritikák ==
97 ⟶ 95 sor:
 
== Családja és személyisége ==
Abdullah harmincszor házasodott és feleségeitől összesen 35 gyermeke született. Legidősebb fia, Khaled herceg 1992-ig a Nemzeti Gárda nyugati divíziójának vezetője volt. Második fia, Mutaib herceg 2010-től a Nemzeti Gárda parancsnoka. Mishaal herceg Najran tartomány kormányzója. Legkisebb fia 2003-ban született, amikor a király már 79 éves volt.
 
A király 180 cm magas volt. Jó lovas és lelkes lótenyésztő volt, mintegy 1000 lovat tartott istállóiban.
 
2012 decemberében a [[Forbes magazin]] a világ hetedik legbefolyásosabb személyiségének tartotta, egyetlen arabként az első tíz között<ref>[http://english.alarabiya.net/articles/2012/12/07/253856.html "Saudi King Abdullah named 7th most powerful figure in the world"]''Al Arabiya''. 7 December 2012.</ref>. Számos kitüntetés birtokosa volt, többek között az általában katolikusoknak adott [[Aranygyapjas rend|Aranygyapjú]] lovagja is, aminek adományozását többen kritizálták<ref>[http://www.traditioninaction.org/History/A_009_GoldenFleece.htm "The King of Spain Dishonors the Golden Fleece Order"]Traditionin Action.</ref>.
 
== Jótékonysági tevékenysége ==
2005-ben, még trónra lépése előtt kifizette egy lengyel sziámi ikerpár sebészeti szétválasztásának költségeit, amiért megkapta Janikowo város díszpolgári címét.
 
Két könyvtárat alapított, egyet [[Rijád|Rijádban]]ban, a másikat a [[Marokkó|marokkóimarokkó]]i [[Casablanca|Casablancában]].
 
A [[Katrina hurrikán]] után 300 000 dollárt adományozott egy [[New Orleans|New Orleans-i]]-i középiskola újrafelszerelésére.
 
2008-ban 500 millió dollárral támogatta az ENSZ Világélelmezési Programját.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Abdullah_szaúdi_király”