„Léprigó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Ragadozói és élősködői: egy kis javítás; nem tetvek, hanem bolhák. |
→A léprigó és az ember: angol címek magyarra átírva |
||
127. sor:
== A léprigó és az ember ==
=== Léprigók a kultúrában ===
[[Fájl:Mistlethrushbonna.png|bélyegkép|250px|jobbra|Giovanni da Udine ''
A 16. század első felében [[Rotterdami Erasmus]], [[németalföld]]i [[humanizmus|humanista]], miközben [[latin nyelv]]ű [[közmondás]]okat gyűjtött, a következőt írta a rigóról: ''Turdus malum sibi ipse cacat'' („A rigó saját [[ürülék]]e okozza a saját maga vesztét”). Ez a közmondás arra utal, hogy a léprigó igen kedveli az édes, ragacsos gyümölcsöket, az emberek pedig e gyümölcsök ragacsos keverékét kentek a faágakra, hogy madarakat foghassanak; tehát a léprigó valóban okozza a saját vesztét, mivel terjeszti azoknak a gyümölcsöknek a magvait, amelyekkel az ember aztán csapdát állít neki.<ref name= job404/><ref name=erasmus>Erasmus (1982) p. 25.</ref>
A szintén 16. századbeli [[Giovanni da Udine]] nevű festőművész, aki a híres [[Raffaello Sanzio]] műhelyében is dolgozott, megalkotta a ''
Egy kora [[reneszánsz]] kori versben, melynek címe ''The Harmony of Birds'', a léprigót is megszólaltatják.<ref>Percy Society ''et al''. (1842) p. 6.</ref><ref name= andrew>Andrew (1985) p. 77.</ref> A léprigó énekéről [[Thomas Hardy]] ''Darkling Thrush'' és [[Edward Thomas]] ''The Thrush'' című műveikben is írnak.<ref name= Armitage>Armitage & Dee (2011) pp. 202–203.</ref> E madárfaj erős éneke az angol nyelvű területeken több becenevet is eredményezett, például: ''screech'', ''shrite'' és ''gawthrush''.<ref name= swainson>Swainson (1886) [http://archive.org/stream/folkloreprovinci00swaiuoft#page/viii/mode/2up pp. 1–2].</ref><ref name =lockwood>Lockwood (1984) p. 104.</ref> Mivel a fagyöngy mellett a magyal terméseit is nagyon kedveli, néhol ''„magyal rigónak”'' vagy ''„magyal kakasnak”'', azaz angolul: ''Holm thrush'', ''hollin cock'' és ''holm cock'' is nevezik.<ref name= Cocker>Cocker & Mabey (2005) pp. 360–361.</ref>
|