„Friedrich Paulus” változatai közötti eltérés

Hosszú betegség után csak [[1915]]-ben térhetett vissza a frontra. Vezérkari tiszt lett egy porosz hegyivadász alakulatnál. [f1915[1915]] októberében alakulatával [[Magyarország]]ra érkezett, hogy a [[Szerbia]] elleni hadjáratban vegyen részt. [[1916]]-ban főhadnaggyá léptették elő. 1916-ban részt vett a szerb hadsereg teljes szétverésével zárult hadjáratban. Rövid ideig szolgált a tiroli fronton, majd megint a [[Nyugati front (első világháború)|Nyugati front]]ra vezényelték. Részt vett a [[Verduni csata (1916)|verduni csatában]]. A háború hátralévő részét [[Erdély]]ben, az [[Isonzó]] mellett, és [[Flandria|Flandriában]] töltötte frontszolgálatban. A háború vége századosként érte.

1939 szeptemberében Paulus a 6. német hadsereg vezérkari főnökeként részt vett Lengyelország lerohanásában. [[1940]]-ben csapataival élén a [[Belgium]] és Franciaország[fFranciaország]] elleni hadjáratban tüntette ki magát. A 6. hadsereg Paulus vezetésével foglalta el Liége[[Liège]], Lille és Orleans[[Orléans]] városokat.

1940 szeptemberében visszahívták a törzskarba, ahol a [[Wilhelm Keitel|Keitel]] tábornok által vezetett munkacsoport tagjaként a [[Szovjetunió]] elleni támadás tervein dolgozott. Terveiben [[Moszkva]] minél gyorsabb bevételét szorgalmazta.

Egy rövid afrikai[[afrika]]i kitérő után Paulus alakulataival betört a Szovjetunióba. A [[Barbarossa hadművelet|Barbarossa terv]] azonban kudarcot vallott. A csapatok lassabban haladtak a kelleténél, a kitűzött célokat csak kimerülten érték el. Paulus felismerte, hogy hiba volt a szovjet ellenállás gyors megtörésében bízni. Mindezek ellenére igyekezett a [[Adolf Hitler|Hitler]] által kitűzött célokat elérni.

[[1942]] tavaszán Paulus a 6. hadsereg parancsnokaként azt a parancsot kapta, hogy a Donyec-medence iparvárosainak bevételével érje el [[Volgográd|Sztálingrádot]] és vágja el Moszkvától a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] térségét. Jelezte Hitlernek, hogy csapatai túl gyengék a Sztálingrád elleni hadjárathoz, de szavai észrevétlenül haltak el.

== [[Volgográd|Sztálingrád]] ==

1942 novemberében megkezdődött a szovjetek ellentámadása. A bekerített 6. hadsereg felmentésére indított támadást a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] szétverte, a légi utánpótlás pedig elégtelen volt. Paulus december 23-án jelezte, hogy csapatai képtelenek kitartani a −40 °C-os hidegben. [[1943]]. [[Január 8.|január 8]]-án kivégeztette a Vörös Hadsereg megadásra való ajánlatával érkező parlamentereket[[parlamenter]]eket.

Két nappal később megindult a sztálingrádi német helyőrséget elsöprő szovjet támadás. Paulus folyamatosan követelte csapatai felmentését. Mindhiába. Január végére a német ellenállás megtört. Hitler január 31-én vezértábornaggyá léptettenevezte előki Paulust, amivelezzel gyakorlatilag öngyilkosságra szólította fel, mivel korábban német tábornagy még sosem esett élve fogságba. Paulus erre nem volt hajlandó, így rövidesen a Vörös Hadseregnek a német parancsnokságon megjelent tisztjei előtt letette a fegyvert.

Paulust 27. számú hadifogolyként[[Hadifogság|hadifogoly]]ként egy Moszkva melletti 160 hadifogolytáborba vitték, ahol kihallgatták. A következő nyáron Paulus – vonakodva ugyan – bekapcsolódott a hadifogságban lévő tisztek Hitler-ellenes szervezkedésébe. Vonakodva aláírta a szovjetek német katonákhoz írott propagandaleveleit. A nácik emiatt feleségét a [[dachau]]i koncentrációs táborba hurcolták. Paulus egyre jobban bekapcsolódott a náciellenes szervezkedésbe, ennek azonban csak annyi eredménye volt, hogy tiszttársai között elszigetelődött.

[[1944]]. [[Október 30.|október 30]]-án [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] személyesen kérte Paulust, hogy álljon a nácik ellen harcba bocsátkozó németek élére, a szervezkedés azonban eredmény nélkül maradt.

== Szerepe az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]]-ban ==

[[1946]]-ban Paulust egy egyszerű szovjet fogolytáborba vitték. 1948-ban engedélyt kért, hogy a szovjet megszállási övezetben telepedhessen le. [[1949]]-ben meghalt a felesége, akit fogságba esése óta Paulus egyszer sem látott. [[1953]]-ban Paulus végre hazatérhetett. Egy szolgálati lakást kapott [[Drezda|Drezdában]] és az alakuló NDK-hadsereg tanácsadója lett. Lakását, telefonját figyelték, postáját elolvasták. A rendőrtiszti főiskolán kapott katedrát, hogy a [[második világháború]] történetét kutassa és tanítsa. Hevesen ellenezte a kiújuló fegyverkezési versenyt és egy népi békemozgalom élére állt.

1957. február 1-jén hunyt el. AzKatonai NDK katonai tiszteletadásatiszteletadás mellett Drezdában temették el.