„Friedrich Paulus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A két háború között: Kékítések, kisebb pontosítások. |
Kékítések, apróbb változtatások, pontosítások. |
||
18. sor:
Paulus az [[első világháború]] tisztjeként bejárta egész [[Európa|Európát]]. [[1914]] nyarán, Freiburgban érte a háború kitörése. Paulus ezrede már a háború első napjaiban összecsapott a franciákkal, akik megszállták [[Elzász]] egy részét és Paulus alakulatait a [[Rajna]] jobb partjára szorították vissza. Paulus részt vett a [[Franciaország]] elleni támadásban. Az általa vezetett csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek a [[Saar-vidék]]en, [[Metz]] és [[Nancy]] között. 1914. október 8-án [[Lille]] és [[Arras]] között (Észak-Franciaországban) Paulus hirtelen megbetegedett.
Hosszú betegség után csak [[1915]]-ben térhetett vissza a frontra. Vezérkari tiszt lett egy porosz hegyivadász alakulatnál. [
== A két háború között ==
28. sor:
== Második világháború ==
1939 szeptemberében Paulus a 6. német hadsereg vezérkari főnökeként részt vett Lengyelország lerohanásában. [[1940]]-ben csapataival élén a [[Belgium]] és
1940 szeptemberében visszahívták a törzskarba, ahol a [[Wilhelm Keitel|Keitel]] tábornok által vezetett munkacsoport tagjaként a [[Szovjetunió]] elleni támadás tervein dolgozott. Terveiben [[Moszkva]] minél gyorsabb bevételét szorgalmazta.
Egy rövid
[[1942]] tavaszán Paulus a 6. hadsereg parancsnokaként azt a parancsot kapta, hogy a Donyec-medence iparvárosainak bevételével érje el [[Volgográd|Sztálingrádot]] és vágja el Moszkvától a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] térségét. Jelezte Hitlernek, hogy csapatai túl gyengék a Sztálingrád elleni hadjárathoz, de szavai észrevétlenül haltak el.
==
[[Fájl:Battle of Stalingrad.png|thumb|250px|Sztálingrád szovjet bekerítése 1942 novemberében]]
A 6. hadsereg támadására a szovjetek a megerősített Sztálingrád felé vonultak vissza. A várost szeptemberben érte el az addigra már kimerült német hadsereg. Sztálingrád ostroma méterről méterre folyt. A német hadvezetés nem szokott a szűk utcákhoz és romhalmazzá vált házakhoz, a páncélostaktika alkalmazhatatlan volt. A szovjet védők meghiúsították a németek kísérleteit a [[Volga]] partjához való kijutásra, az utánpótlást szállító [[komp]]ok szovjet kézen maradtak.
1942 novemberében megkezdődött a szovjetek ellentámadása. A bekerített 6. hadsereg felmentésére indított támadást a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] szétverte, a légi utánpótlás pedig elégtelen volt. Paulus december 23-án jelezte, hogy csapatai képtelenek kitartani a −40 °C-os hidegben. [[1943]]. [[Január 8.|január 8]]-án kivégeztette a Vörös Hadsereg megadásra való ajánlatával érkező
Két nappal később megindult a sztálingrádi német helyőrséget elsöprő szovjet támadás. Paulus folyamatosan követelte csapatai felmentését. Mindhiába. Január végére a német ellenállás megtört. Hitler január 31-én vezértábornaggyá
== Hadifogság és Nürnberg ==
Paulust 27. számú
[[1944]]. [[Október 30.|október 30]]-án [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] személyesen kérte Paulust, hogy álljon a nácik ellen harcba bocsátkozó németek élére, a szervezkedés azonban eredmény nélkül maradt.
A háború végén [[Nürnberg]]be vitték, ahol a háborús bűnösök perében kellett felelnie a [[Harmadik Birodalom]] érdekében elkövetett tetteiért. Paulus elismerte a Barbarossa terv kidolgozásában játszott szerepét, majd főbűnösként [[Alfred Jodl|Jodlt]], [[Wilhelm Keitel|Keitelt]] és [[Hermann Göring|Göringet]] nevezte meg. Paulus a per során mindenben a vádlóknak megfelelő vallomást tett.
== Szerepe az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]]-ban ==
[[1946]]-ban Paulust egy egyszerű szovjet fogolytáborba vitték. 1948-ban engedélyt kért, hogy a szovjet megszállási övezetben telepedhessen le. [[1949]]-ben meghalt a felesége, akit fogságba esése óta Paulus egyszer sem látott. [[1953]]-ban Paulus végre hazatérhetett. Egy szolgálati lakást kapott [[Drezda|Drezdában]] és az alakuló NDK-hadsereg tanácsadója lett. Lakását, telefonját figyelték, postáját elolvasták. A rendőrtiszti főiskolán kapott katedrát, hogy a [[második világháború]] történetét kutassa és tanítsa. Hevesen ellenezte a kiújuló fegyverkezési versenyt és egy népi békemozgalom élére állt.
1957. február 1-jén hunyt el.
== Paulus a kultúrában ==
|