„Bükkábrányi ősfák” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Bukkabrany_Taxodium_-_7,5_millio_years_Now_Ipolytarnoc.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|A Bükkábránynál talált megkövesedett mocsári fenyők (Taxodium) csoportjának egy tagja. Magassága cca. 3m. jelenleg az Ipolytarnóci Ősfenyő bemutatóházban található]]

A feltevések szerint a mocsárciprusok ''(Taxodium)'' a [[miocén|felső miocén]]ben, mintegy 8–7 millió évvel ezelőtt alkothattak erdőt ezen a helyen, a [[Pannon-tenger]] északi mocsaras partvidékén. Pontos rendszertani besorolásuk még várat magára, de feltehetően [[Amerikai mocsárciprus|fésűs mocsárciprus]]okról ''(Taxodium distichum)'' lehet szó. Korabeli magasságuk recens analógiák alapján elérhette a 30-40 métert is. Pusztulásukhoz egy hirtelen homokvihar vagy iszaplavina vezethetett, amely mintegy 6 méteres magasságban elborította, így konzerválta a mocsárciprusok törzsének alsó részét, míg a homok- vagy iszapréteg fölé eső részek elpusztultak.<ref name="nol.hu">[http://nol.hu/cikk/458417/ Nyolcmillió éves fák ép maradványait találták meg Borsodban] – Népszabadság Online, 2007. július 30.; [http://nol.hu/cikk/458803/ Ötvös Zoltán: Bükkábrányi fák ősi klímáról beszélnek] – Népszabadság Online, 2007. augusztus 2.</ref> Az 5-6 méter magas, 1,5-3 méteres átmérőjű tizenhat fatörzs eredeti, álló helyzetében konzerválódott, de a hasonló leletektől eltérően nem szenesedtek el és nem is [[fosszília|kövesedtek meg]]. Ennek okán a bükkábrányi lelet [[őslénytan]]i világszenzáció, hiszen ''szerves anyagként'' maradt meg a 300-400 éves korukban elpusztult fák [[geszt (botanika)|gesztje]], [[kéreg|kérge]], [[gyökérzet]]e és néhány ága is,<ref>[http://nol.hu/cikk/458803/ Ötvös Zoltán: Bükkábrányi fák ősi klímáról beszélnek] – Népszabadság Online, 2007. augusztus 2.; [http://reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=88180 Éber Sándor: Megmenekülhetnek a ciprusok] – Reggel.hu, 2007. augusztus 3.</ref> igaz, ugyanez jelentős mértékben megnehezíti a fák kezelését is. Mivel a faszövet szilárdságát biztosító [[cellulóz]]tartalmat elveszítették, s csupán a [[lignin]] mint szerkezetkitöltő anyag biztosítja a fák egyben maradását, az ősfák a földrétegből kikerülve és a levegővel érintkezve fokozatosan kiszáradhatnak és szétporladhatnak. A bükkábrányi ősfák behatóbb vizsgálatának eredményeivel az éghajlattörténethez járulhat hozzá jelentős mértékben a magyar tudomány. Tekintettel arra, hogy a szerves anyagában fennmaradt leleten még [[dendrokronológia]]i (évgyűrű-<!--ide tegyen már valaki olyat, hogy ne törje a zárójelet a következő sorba-->) vizsgálatokat is lehet végezni, a különböző korú fák elemzésével 1000-1500 évet felölelő, a 7-8 millió esztendővel ezelőtti éghajlati változásokat leíró adatsor is összeállítható.<ref name=autogenerated1>[http://nol.hu/cikk/458417/ Nyolcmillió éves fák ép maradványait találták meg Borsodban] – Népszabadság Online, 2007. július 30.</ref>

 

== Biztonságba helyezésük és tartósításuk ==