Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
 
== Története ==
Történelme folyamán több megyéhezvármegyéhez is tartozott, az [[1950-es megyerendezés]] óta [[Bács-Kiskun megye]] része.
 
Már a [[bronzkor]]ban is éltek itt emberek, ezt ékesen bizonyítja a falu alatt talált bronzkori urnatemető. A vidéket a [[honfoglalás]]kor [[Botond vitéz|Botond]] törzse szállta meg, majd a [[besenyők]] települtek a környékre a [[12. század]] elején. Középkori oklevelek tanusítják, hogy a falut [[I. László magyar király|Szent László]] királyunk [[1093]]-ban a bátai apátságnak adományozta.
 
'''Szeremle''' nevenevét vagy írásmódjáthúszféle tekintveváltozatban vagyírták húszfélea változattörténelem ismeretessorán, mint például '''Zeremlyan''', '''Zeremlian''', '''Seremlyen''' stb.
A vidéket a [[honfoglalás]]kor [[Botond vitéz|Botond]] törzse szállta meg, majd a [[besenyők]] települtek a környékre a [[12. század]] elején.
 
Okiratban először [[1323]]-ban fordulfordult elő. A [[14. század|14.]]-[[15. század]]ból rengeteg adat maradt fenn róla a '''Zichy-okmánytár''' 89 oklevelében, melyek határvitákból származó földesúri hatalmaskodásokról, határperekről szólnak. Ebben az időben Szeremle [[mezőváros]]i kiváltságokkal rendelkezett, és szabad királyi városi rangot viselt. (Nagyobb és gazdaságilag jelentősebb település volt, mint például [[Baja]].) Lakossága a [[mohácsi vész]]ig római katolikus volt, mely a [[reformáció]] kezdetekor feltehetően egységesen a református hitre tért át. A római katolikusok ismételten csak [[1870]] után kezdtek betelepülni.
Középkori oklevelek tanusítják, hogy a falut [[I. László magyar király|Szent László]] királyunk [[1093]]-ban a bátai apátságnak adományozta.
 
A falu népe a [[török hódoltság]]megszállás kezdetén a [[Duna]] jobb partjára költözött, majd további négyszeri helyváltoztatás után [[1773]]-ban tért vissza első és egyben jelenlegi helyére.
'''Szeremle''' neve – írásmódját tekintve vagy húszféle változat ismeretes, mint például '''Zeremlyan''', '''Zeremlian''', '''Seremlyen''' stb.
 
Okiratban először [[1323]]-ban fordul elő. A [[14. század|14.]]-[[15. század]]ból rengeteg adat maradt fenn róla a '''Zichy-okmánytár''' 89 oklevelében, melyek határvitákból származó földesúri hatalmaskodásokról, határperekről szólnak. Ebben az időben Szeremle [[mezőváros]]i kiváltságokkal rendelkezett, és szabad királyi városi rangot viselt. (Nagyobb és gazdaságilag jelentősebb település volt, mint például [[Baja]].)
A lakossága a [[mohácsi vész]]ig római katolikus volt, mely a [[reformáció]] kezdetekor feltehetően egységesen a református hitre tért át.
A római katolikusok ismételten csak [[1870]] után kezdtek betelepülni.
 
A falu népe a [[török hódoltság]] kezdetén a [[Duna]] jobb partjára költözött, majd további négyszeri helyváltoztatás után [[1773]]-ban tért vissza első és egyben jelenlegi helyére.
 
Érdekes, hogy a [[17. század]]i térképek szerint Szeremle még a [[Duna]] jobb partján helyezkedett el és [[1830]]-ig az Öreg-Duna partján, s csak [[1870]]-től találjuk a szeremlei mellékág mellett. (Nem a község, a Duna költözött ez esetben.)
[[Fájl:Szeremle légifotó.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|]]
A 2000-es években 2 részvénytársaság, 13 kft., 18 bt., és 70 egyéni vállalkozó működik a faluban. A legjelentősebbek közé tartozó Kamarás-Duna cég mezőgazdasági tevékenységgel, a Bíborker Kft. krétagyártással, a Nektár Flóra Bt. méztermeléssel foglalkozik. Az ipari jellegű vállalkozások aránya ma már jócskán meghaladja a mezőgazdasági típusúakét: az előbbi fajtából 34, az utóbbiból 6 működött a községben 2003 elején. A kereskedelmi tevékenységet folytatók száma 9, a szolgáltatóké 16 volt. 2003. januári adatok szerint a településen 7%-os a munkanélküliség, s csaknem pontosan ugyanannyi férfit, mint nőt érint. A legtöbb állástalan 70 fő a 121-ből a szakmunkás végzettségűek közül került ki.
 
A község legértékesebb műemléke a fennállásának 200. évfordulóját 1997-ben ünneplő református templom. Az ünneppel együtt jár a gond is, hogy a szép istenházát immár halaszthatatlanul fel kell újítani.
 
A fejlett mezőgazdálkodás és az ezzel együtt járó jólét magával hozta a népművészet kivirágzását, és hogy Szeremle az újabb időkben néphagyományai ápolásával nevezetessé vált határainkon túl is. A gyönyörű szeremlei népviseletben táncoló Gyöngyösbokrétája, majd néptáncegyüttese messze messze földön híressé tette a falut. Ehhez járult a hagyományos szövő- és hímzőművészet a népviselet mellett jó híre van a szőnyegszövésnek is –, keresettek a szeremlei asszonyok munkái. A község önkormányzatának tervei szerint ez is, az itteniek vendégszeretete is a fejlődő idegenforgalom alapját képezi. A Pazar természeti adottságoknak köszönhető horgászati és vadászati lehetőségek ugyancsak páratlanok.
 
== Nevezetességei ==
*A település határában értékes római kori leletek találhatók.
*A község legértékesebb műemléke a {{hány éve|1797}} éves református templom.
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1600 LégifotóLégi felvételek Szeremléről]
{{Bajai járás}}
{{Bács-Kiskun megye települései}}
{{Bajai járás}}
 
{{csonk-dátum|csonk-Bács-Kiskun|2005 novemberéből}}
47 617

szerkesztés