|
=== Besorolás ===
{| class="wikitable" style = "float: right; margin-left:1em; text-align:center"
|+ Az asztma súlyosság szerinti besorolása (12 évesnél idősebb betegek esetében)<ref name=Yawn2008/><ref name=medonline2798>[http://www.medicalonline.hu/download.php?id=2798 Az asztma módosított irányelveinek áttekintése]</ref>
|-
! scope="col" style="width:6em;" | Súlyosság
|}
Az asztma súlyosság szerinti osztályozását a tünetek előfordulásának gyakorisága, az erőltetett kilégzés másodperctérfogata (FEV<sub>1</sub>) valamint a kilégzési csúcsáramlás alapján végzik.<ref name=medonline2798/><ref name=Yawn2008>{{cite journal |author=Yawn BP |title=Factors accounting for asthma variability: achieving optimal symptom control for individual patients|journal=Primary Care Respiratory Journal |volume=17 |issue=3 |pages=138–147|hónap=September |year=2008 |url=http://www.thepcrj.org/journ/vol17/17_3_138_147.pdf|archiveurl=http://www.webcitation.org/5nySCf5x8 |archivedate=2010-03-04 |pmid=18264646|doi=10.3132/pcrj.2008.00004}}</ref><ref name=medonline2798/> Az asztmát ezen felül besorolhatják az atopikus (környezeti) vagy nem-atopikus (belső) csoportokba, annak alapján, hogy a tüneteket külső, környezeti tényezők, allergének váltják-e ki (atópiás) vagy sem (nem atópiás).<ref name="RobbinsCotran2010">{{cite book |editor1-last=Kumar|editor1-first=Vinay |editor2-last=Abbas |editor2-first=Abul K |editor3-last=Fausto|editor3-first=Nelson |editor4-last=Aster |editor4-first=Jon |title=Robbins and Cotran pathologic basis of disease |publisher=Saunders |edition=8th |year=2010|isbn=978-1-4160-3121-5 |page=688 |oclc=643462931}}</ref> Bár az asztma besorolását súlyosság alapján végzik, jelenleg nem létezik olyan módszer, amelynek alapján további alcsoportokat lehetne felállítani.<ref name=Moore2010>{{cite journal |author=Moore WC, Pascual RM |title=Update in asthma 2009 |journal=American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine |volume=181 |issue=11 |pages=1181–7 |year=2010 |hónap=June|pmid=20516492 |doi=10.1164/rccm.201003-0321UP}}</ref> Az asztmakutatások egyik legfontosabb célkitűzése, hogy módot találjanak a betegség olyan alcsoportjainak azonosítására, amelyek jól reagálnak a különféle kezelésekre.<ref name=Moore2010/> Bár az asztma krónikus légúti obstrukcióval járó betegség, mégsem sorolják a [[krónikus obstruktív tüdőbetegség]]hez, mivel utóbbit több betegség, mint pl. a hörgőtágulat (bronchiektázia), idült hörghurut (krónikus bonchitisz) vagy tüdőtágulat (emphysema) következtében kialakuló, túlnyomóan irreverzibilis légúti áramláskorlátozottság jellemzi.<ref name="Self, Timothy 2009">{{cite book|editor=Mary Anne Koda-Kimble, Brian K Alldredge, et al. |author1=Self, Timothy|author2=Chrisman, Cary |author3=Finch, Christopher |title=Applied therapeutics: the clinical use of drugs |edition=9th |location=Philadelphia |publisher=Lippincott Williams & Wilkins |year=2009 |chapter=22. Asthma |oclc=230848069}}</ref> Ezektől eltérően a légutak obstrukciója az asztma esetében általában visszafordítható, azonban a kezelés híján az idült gyulladás a légutak átalakulása révén a tüdőfunkció visszafordíthatatlan csökkenését is eredményezheti.<ref name=Delacourt2004>{{cite journal |last=Delacourt |first=C|title=Conséquences bronchiques de l'asthme non traité |trans_title=Bronchial changes in untreated asthma |journal=Archives de Pédiatrie |volume=11 |issue=Suppl. 2 |pages=71s–73s|hónap=June |year=2004 |pmid=15301800}}</ref> A tüdőtágulattal (emphysema) ellentétben az asztma a hörgőket érinti, nem pedig a [[Alveolus pulmonis|tüdőhólyagocskákat]].<ref name=Schiffman2009>{{cite web|url=http://www.medicinenet.com/chronic_obstructive_pulmonary_disease_copd/article.htm|title=Chronic obstructive pulmonary disease |first=George |last=Schiffman |date=18 December 2009 |publisher=MedicineNet |accessdate=2 September 2010|archiveurl=http://web.archive.org/web/20100828011049/http://www.medicinenet.com/chronic_obstructive_pulmonary_disease_copd/article.htm|archivedate= 28 August 2010 |deadurl=no}}</ref>
==== Asztmás exacerbáció ====
| colspan="2" style="border-top: 3px solid darkgray;" | Magas [[Artéria|artériás]] széndioxid-szint (PaO<sub>2</sub>) és/vagy gépi lélegeztetés szükséges
|-
! rowspan="9" style="border-top: 3px solid darkgray;" | Életveszélyes</br />( bármelyik tünet)
|-
! Klinikai tünetek
|
|-
! rowspan="5" style="border-top: 3px solid darkgray;" | Középsúlyos</br />(bármelyik tünet)
|-
| colspan="2" | Csúcsáramlás 33–50%
;Gyors hatás
[[Fájl:Salbutamol2.JPG|thumb|alt=A kék műanyag tok fölé helyezett fémhenger formájában kapható |[[szalbutamol]] adagolószelepes inhalációs készülék asztmás rohamok alkalmával igen gyakran használatos.]]
* Az olyan gyors hatású [[béta2-adrenerg agonista |béta<sub>2</sub>-adrenoceptor agonisták]] (SABA), mint a [[szalbutamol]] (Amerikában ''albuterol'') az asztmás tünetek elsődleges kezelő szerei.<ref name="NHLBI07p214" />
* Az [[antikolinerg]] gyógyszerek, mint az [[ipratropium|ipratropium bromid]], közepes és súlyos tüneteknél fokozzák a kezelés eredményességét, amennyiben SABA készítményekkel együtt történik a szedésük.<ref name="NHLBI07p214" /> Az antikolinerg hörgőtágítók jól használhatók abban az esetben, amikor a beteg a SABA szereket nem tolerálja.<ref name="Self, Timothy 2009"/>
* A korábbi, kevésbé szelektív [[adrenerg receptor |adrenerg agonisták]], mint az inhalált [[epinefrin]], a SABA szerekhez hasonló hatásfokkal működnek.<ref name=Rodrigo>{{cite journal|author=Rodrigo GJ, Nannini LJ |title=Comparison between nebulized adrenaline and beta2 agonists for the treatment of acute asthma. A meta-analysis of randomized trials|journal=Am J Emerg Med |volume=24 |issue=2 |pages=217–22 |year=2006 |pmid=16490653|doi=10.1016/j.ajem.2005.10.008}}</ref> Mindazonáltal használatuk nem javallt, mivel rendkívül felfokozott szívműködést váltanak ki.<ref name="NHLBI07p351">{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=351}}</ref>
;Tartós kontroll
Amennyiben az asztma nem reagál a hagyományos gyógyszeres kezelésre, egyéb lehetőségek is rendelkezésre állnak az asztmás rohamok megelőzésére, illetve kezelésére. Az asztmás roham kezelésének lehetőségei közé tartozik:
* [[oxigén]] adagolása az [[Hypoxia|oxigénhiányos állapot]] kezelésére, amennyiben a vér oxigén koncentrációja 92% alá esik.<ref name=rodrigo>{{cite journal |author=Rodrigo GJ, Rodrigo C, Hall JB |title=Acute asthma in adults: a review |journal=Chest |volume=125|issue=3 |pages=1081–102 |year=2004 |pmid=15006973| doi = 10.1378/chest.125.3.1081}}</ref>
* az intravénásan beadott [[magnézium]]-szulfát ellazítja a légutakat körbevevő simaizmokat, így más gyógyszerekkel együtt jótékony hatása lehet a súlyos asztmás roham kezelésében.<ref name="NHLBI07p373">{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=373}}</ref><ref>[http://etkajoga-miskolc.honlapepito.hu/?modul=oldal&tartalom=1084625 Amit tudtunk a magnéziumról…]</ref><ref name="NHLBI07p373">{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=373}}</ref><ref>{{cite journal|journal=Chest |volume=122 |issue=2 |pages=396–8 |date = August 2002|doi=10.1378/chest.122.2.396 |title=Magnesium Treatment for Asthma : Where Do We Stand? |last1=Noppen |first1=M. |pmid=12171805}}</ref>
* [[heliox]] (a hélium és oxigén keveréke) belélegzése a légzés megkönnyítésére súlyos, a gyógyszerekre nem reagáló esetekben.<ref name="NHLBI07p373"/>
* az intravénásan beadott [[szalbutamol]] hatékonyságát a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá egyértelműen, ezért csak kivételes esetekben alkalmazzák.<ref name=rodrigo/><ref>Aeroszol formában azonban hatása gyorsan, 5 percen belül kezdődik és általában 4-6 órán át tart, így alkalmas az asztmás roham kezelésére és megelőzésére enyhe asztmában, valamint az akut exacerbatiók kezelésére közepesen súlyos és súlyos asztmában.</ref>
| 