„Gyalui egyezmény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „A '''gyalui egyezményt''' 1541. december 29-én kötötte meg Martinuzzi (Fráter) György barát, váradi püspök, Jagell…” |
→Előzmények: elők. |
||
5. sor:
==Előzmények==
{{bővebben|Buda ostroma (1541)|Buda török kézre kerülése}}
A [[mohácsi csata]] utáni évtizedben [[Magyar belháború (1526–38)|belháború]] folyt Magyarországon a két király, [[I. János magyar király|Szapolyai János]] és [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinánd]] között. Szapolyai 1540-ben elhunyt, hívei az ő csecsemőkorú fiát, [[II. János magyar király|János Zsigmond]]ot választották királlyá. Habsburg Ferdinánd hadai 1541 tavaszán [[Wilhelm von Roggendorf|Roggendorf]] tábornok vezetésével [[Buda ostroma (1541)|ostrom alá vették]] [[Buda]] várát, amelyet Szapolyai hívei, [[Fráter György]], [[Török Bálint]] és [[Petrovics Péter]] védelmeztek. A védők támogatására júliusban megérkezett [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] hadereje, az ostromló hadak elvonultak. [[Augusztus 29.|Augusztus 29-én]] a szultán találkozóra hívta táborába a Szapolyai-párti vezetőket, [[Török Bálint]]ot fogságba ejtette, a [[janicsár]]ok csellel [[Buda török kézre kerülése|hatalmukba kerítették a várat]]. A szultán a magyar királyi udvartartást, a [[Szent Korona|Szent Koronával]] együtt [[Lippa|Lippára]], majd [[Gyulafehérvár]]ra költöztette. A csecsemőkorú [[II. János magyar király|János Zsigmond]]nak adta [[Erdély]]t, nevében nagykorúságáig anyja, [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella anyakirályné]] és [[Fráter György]] kincstartó irányíthatta az országrészt, ezért éves adót fizettek a szultánnak.
==A szerződés előkészítése==
Buda elvesztése Fráter György törökbarát politikájának teljes kudarcát jelentette. Ezt felismerve György barát új politikai irányba fordult.
[[1541]]. [[október 18.|október 18-án]] Fráter György összehívta a [[debreceni országgyűlés]]t, itt csak az erdélyi három nemzet és a tiszántúli rendek vettek részt. György barát igyekezett velük elfogadtatni, hogy Erdély és Partium török függőségben, II. János királysága alatt éljen. Itt merült fel először egy korlátozott szuverenitású „Keleti Magyar Királyság” terve.
Ugyanakkor titokban követet küldött Habsburg Ferdinándhoz, amelyben mint ''„az elhunyt János király végrendeletének végrehajtója”'' és Erdély helytartója hűségnyilatkozatot tett a Habsburg királynak, és közölte, hogy egyetért az 1538-as [[váradi béke]]szerződéssel. Jelezte szándékát, hogy hajlandó lenne tárgyalni Erdély (és minden általa ellenőrzött terület) átadásáról a Magyarországon ténylegesen uralkodó Habsburg királynak, egyesítve a török hódoltságon kívül eső összes magyar felségterületet.<ref name="elfelejtett">Nemeskürty István: ''Elfelejtett évtized, 1542-1552: Tíz esztendő magyar krónikája,'' Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1974. 1. fejezet</ref> Ezt a politikai vonalat György barát korábban a legkeményebben üldözte. Izabella anyakirályné Habsburg-párti próbálkozását Buda 1541-es ostromának idején erőszakkal akadályozta meg, Izabella segítőit, az összeesküvésben részt vevő budai polgárokat kivégeztette.<ref name="elfelejtett"/>
Ferdinánd személyes megbízottjaként 1541 decemberében [[Serédy Gáspár]] felvidéki főkapitányt küldte Fráter Györgyhöz. Erdélyben Serédyvel – Izabella özvegy anyakirályné nevében – [[Statileo János]] erdélyi püspök, kiváló diplomata, [[Petrovics Péter]] temesi gróf és maga György barát tárgyalt.<ref name="elfelejtett"/> A megegyezés gyorsan létrejött: [[1541]]. [[december 29.|december 29-én]] a [[Kolozs vármegye]]i [[Gyalu]] község kastélyában, [[Kolozsvár]] közelében, a felek megkötötték a [[gyalui egyezmény]]t.<ref name="rubicon">{{cite web|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1541_december_29_a_gyalui_egyezmeny/| title=1541. december 29. A gyalui egyezmény |author=Tarján M. Tamás|publisher=[[Rubicon (folyóirat)|Rubiconline]]|accessdate=2015-01-31}}</ref>
| |||