„Gyalui egyezmény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Következmények: közben |
→Következmények: követk. |
||
28. sor:
Közben Ferdinánd küldöttei és Izabella képviselője, Fráter Görgy [[1542]]. [[április 23.|április 23-án]] Gyalun újabb szerződésben részletezték a kötelezettségeket: Izabella megkapja Szepes várát összes tartozékaival együtt. A néhány héttel korábban elhunyt [[Statileo János]] erdélyi püspökségének jövedelmét György barát Izabella udvartartásának adta, és az özvegynek még évi {{szám|12000|forint}} évdíjat is biztosított. Izabella, mihelyst Szepes várának birtokába jut, minden magyarországi és erdélyi várát és városát átadja Ferdinándnak. A hatalma alatt a hatalom átruházásának jeleként kiszolgáltatja a Habsburgoknak a [[Szent Korona|Szent Koronát]]. Két év határidőn belül pedig [[V. Károly német-római császár|Károly császár]]nak és [[II. Zsigmond Ágost lengyel király|Zsigmond Ágost lengyel királynak]] közvetítésével végrehajtják a nagyváradi békét. Ferdinánd aláírta a békeszerződést, Fráter Györgyöt megerősítette a váradi püspökség és a [[Pécsváradi bencés kolostor|pécsváradi apátság]] birtokában.<ref name="bánlaky13">[http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0013/976.html Bánlaky József: ''A magyar nemzet hadtörténelme,'' I–XXII. kötet (Budapest, 1928–1942), MEK-OSZK.hu, 13. kötet, III/c. fejezet]</ref>
A Magyarországra érkező német–osztrák birodalmi sereg azonban későn indult meg, egy tapasztalatlan fővezér, [[II. Joachim brandenburgi választófejedelem]] parancsnoksága alatt. Szeptember végén érkeztek [[Pest (történelmi település)|Pest]] alá. [[Buda ostroma (1542)|Megostromolták]] a gyenge pesti városfalakat, de a török védők visszaverték őket. Az erődített Buda ostromát meg sem kísérelték. Két hét múlva, [[október 9.|október 9-én]] a birodalmi sereg dolgavégezetlenül elvonult.<ref name="bánlaky13"/>
A kudarc nyilvánvalóvá tette, hogy [[Habsburg Birodalom|Ausztria]] éppen úgy nem tudja megvédeni az országot a töröktől, ahogy Szapolyai János sem tudta. Ezért 1542 decemberében a [[Országgyűlések Tordán#Az 1542/43-as országgyűlés|tordai országgyűlésen]] az erdélyi rendek felmondták a gyalui egyezséget, vállalták a török protektorátust, és a Portának fizetendő évi {{szám|10000|forint}} adót.<ref name="ng"/> Fráter György pedig – török függőségben – megszervezte az [[Erdélyi Fejedelemség]]et. [[1543]]-ban Szulejmán ismét hadjáratot vezetett Magyarországra ellen, hogy a Buda stratégiai védelmét megerősítse. Elfoglalta [[Siklós]]t, [[Pécs]]et, [[Esztergom]]ot, [[Tata|tatát]] és [[Székesfehérvár]]t. Ugyanakkor György barát számítása bevált, a gyalui szerződés kitudódása ellenére a török hadjárat valóban elkerülte Erdélyt.
| |||