„Jules Massenet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KarmelaBot (vitalap | szerkesztései)
→‎Élete: egyért AWB
29. sor:
A francia-porosz háborúban katonaként szolgált, így ez idő alatt nem komponált, de a háború [[1871]]-es befejezése után visszatért eredeti hivatásához. [[1878]]-tól a párizsi zenekonzervatórium zeneszerzés professzora volt, tanítványai között találjuk [[Gustave Charpentier]]-t, [[Reynaldo Hahn]]t és [[Charles Koechlin]]t. A legnagyobb sikert az [[1884]]-ben komponált ''[[Manon (opera)|Manon]]'', az [[1892]]-es ''[[Werther]]'' és az [[1894]]-ben megírt [[Thaïs (opera)|Thaïs]] hozta meg számára. Későbbi említésre méltó operája még a ''[[Don Quichotte]]'', amelyet [[Monte-Carlo|Monte-Carlóban]], [[1910]]-ben adtak elő a legendás [[oroszok|orosz]] [[basszus|basszista]], [[Fjodor Ivanovics Saljapin|Fjodor Saljapin]] címszereplésével.
 
Massenet [[Richard Wagner (zeneszerző)|Wagner]] ''[[Vezérmotívum|leitmotiv]]'' technikáját használta, egy kis gall könnyedséggel megtoldva, amelynek eredménye a néhány kritikus által édeskésnek tartott stílus. A száraz és szigorú [[Vincent d'Indy]] például így nyilatkozott róla:''"un érotisme discret et quasi-réligieux''", míg az újságíró [[Léon Daudet]] ki nem állhatta Massenet viselkedését, ami szerinte olyan, mint "a lantmadár lángoló érzékisége vagy a tollait szétnyitó páva". [http://archive.operainfo.org/broadcast/operaTeaching.cgi?id=88&language=1&material_id=387] Mindazonáltal Massenet életében a világ egyik legsikeresebb és legnépszerűbb zeneszerzője volt, és legremekebb zenéi mai napig tartó vitalitást és bájt tartalmaznak. Tökéletes muzsikus, ''man-of-the-theatre'' és teljesen egyedi, kreatív művész, akinek a zenéje senkiével össze nem téveszthető.
 
Operái mellett komponált [[szvit]]koncerteket, [[balett]]zenéket, [[oratórium]]okat és [[kantáta|kantátákat]], valamint hozzávetőlegesen kétszáz [[dal]]t is. Néhány művének énekhang nélküli változata széles körű népszerűségnek örvend és gyakran játsszák, ilyen például a ''Méditation réligieuse'' a ''Thaïs'' című operából, amely zenekarral kísért hegedűszóló, de ilyen az ''Aragonaise'' a ''Le Cid'' operájából és az ''Élégie'' zongoraszóló. Az utóbbi két művet zongoratanulók is gyakran játsszák.