„Népvándorláskor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Removing Link GA template (handled by wikidata) |
|||
100. sor:
== A korszak meghatározása és nevezéktana ==
A [[német nyelv]]ben a ''Völkerwanderung'' ({{IPA|[ˈfœlkɐˌvandəʁʊŋ]}}, „népek vándorlása") kifejezéssel jelölik a népvándorlás korát.
A ''Völkerwanderung'' kifejezés társítható egy [[romantika|romantikus]] történetírói stílussal, amelynek erős gyökerei vannak a [[germán nyelvek|germán nyelvű]] népeknél a [[19. század]]ban, és mely talán összefügg a [[német kultúra]] romantikus korszakával, melynek részei [[Richard Wagner (zeneszerző)|Wagner]] zenéje, [[Friedrich Nietzsche|Nietzsche]] és [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] írásai is. A [[germánok|germán törzsek]] erőteljes terjeszkedése [[Franciaország]], [[Anglia]], [[Észak-Olaszország]] és a [[Pireneusi-félsziget]] irányába olyan módon került bemutatásra, mint a [[kultúra]] dinamizmusának bizonyítéka. Ez az értékelés összekapcsolódott a 19. századi német romantikus nacionalizmussal. Ennek alapján több [[nyelv]]ben is a német ''Völkerwanderung'' kifejezés terjedt el a korszak jelölésére, számos más nyelvbe pedig a német kifejezés tükörfordítása került ([[magyar nyelv|magyar]]: „népvándorlás", [[cseh nyelv|cseh]]: ''Stěhování národů'' stb.)<ref>Noble, Thomas - Goffart, Walter: ''From Roman provinces to Medieval kingdoms''. Routledge, 2006. 236. o.</ref>
Más nyelvekben ezzel szemben hagyományosan a ''barbár invázió'' kifejezéssel jelölik a népvándorlás korát. Ez a [[latin]] nézőpontból gyökerezik: ha a [[germán nyelvek|germán]] és [[szláv nyelvek|szláv nyelvű]] népek a népvándorlás kifejezést használják, a [[latin nyelv|latinhoz]] kötődő kultúrákban ([[francia nyelv|francia]], [[olasz nyelv|olasz]], [[spanyol nyelv|spanyol]] stb.) ezeket a népmozgásokat „barbár inváziónak" - például az olasz kifejezés ''Invasioni barbariche'' - minősítik. A [[barbár]] szó történelmileg semleges jelentése „külföldi", de van egy [[pejoratív]] jelentése is, mint „civilizálatlan" és „kegyetlen", ezért használata a semleges történelmi leírásban problematikus.
| |||